Helemba

Helemba a Helembai-hegység (Burda) délkeleti és a Börzsöny délnyugati lábánál, a Duna bal partja közelében, az Ipoly torkolatánál fekszik, Párkánytól 13 km-re keletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén (megállóhely), mely itt halad át az Ipoly folyón Szob és Helemba között. Országúton csak egyetlen irányból közelíthető meg, a Garamkövesdtől idáig vezető 8 km-es mellékúton, bár 2007 óta gyalogos átkelési lehetőség is van az Ipoly-hídon az alig 3,5 km-re lévő Szob felé. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Szobi járásához (1886-ig a Szalkai járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Szobi járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 1040, 1921-ben 1119, 1939-ben pedig 1099, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népessége 31 %-al csökkent (758 főre), majd 1991-2011 között további 8,3 %-os csökkenés figyelhető meg, ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (8,6 %-ról 17,7 %-ra) a túlnyomórészt ma is magyar nemzetiségű (78,1 %) és római katolikus vallású (86,6 %) községben. Részben Helemba kataszteri területén fekszik a 2011-ben 205 állandó lakossal rendelkező kovácspataki üdülőtelep, mely azonban Garamkövesd igazgatása alá tartozik és lakosságát is Garamkövesdhez sorolják.

Történelem

1124-ben említi először oklevél. Györffy György szerint királyi, illetve hercegi birtok. 1108 körül Álmos herceg 33 helembai halászt ad a dömösi prépostságnak. A 13. század elején az esztergomi érsek gyümölcsöse volt a faluhoz közeli Helemba-szigeten. A falut a tatárjárás teljesen elpusztította. 1346. március 19-én I. Lajos király kiemelte Helemba, Szob és Letkés települések szolganépét az ispánok joghatósága alól, és elrendelte, hogy az ellenük támasztott panaszokat elébe vagy általa kinevezett „tiltjeik” elébe kell terjeszteni. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, régebben szőlőtermesztéséről híres falu kedvelt kirándulóhely. Magyar óvoda működik a községben, Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1769-ben épült barokk stílusban. A Helembai-hegységnek a község területére eső része 1966 óta természetvédelmi terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HELLENBA. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Duna vize mellett, Esztergomhoz más fél mértföldnyire, a’ Szalkai Plebániának filiája, földgyei jó gabonát termők, ’s három vetőre vannak osztva, legelője, fája elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Helemba, magyar falu, Honth vmegyében, közel oda, hol az Ipoly a Dunába ömlik: 540 kath. lak. Kath. paroch. templom. Nagy tölgyes erdő. Szőlőhegy. F. u. az eszterg. káptalan. Ut. p. Vácz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Helemba, az Ipoly torkolatánál fekvő magyar kisközség, 210 házzal és 930 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása helyben, távirója és postája Szob. Helemba neve már 1124-ben szerepel az okleveles följegyzésekben. 1138-ban II. Béla király a dömösi prépostságnak 33 helembai halászt ajándékozott. II. Endre idejében Róbert érseknek kiváló gyümölcsöse volt itt, a miről érdekesen emlékezik meg az a királyi rendelet, mely halálbüntetést mér azokra a dunai halászokra, a kik a Helemba szigeti érseki kertből almát lopnak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Helemba, v. Hont vm. (Chlaba, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. nagymarosi esp., ében. - 1138: Helenba. 1795: alapították. Tp-át 1700 e. Szt Imre tit-ra sztelték. Anyanyelve: m. Kegyura 1880: az esztergomi kápt. - Lakói 1910: 1022 r.k., 1 ev., 10 ref., 7 izr., össz. 1040; 1940: 1149 r.k., 3 g.k., 4 ev., 13 ref., 4 izr., össz. 1173; 1991: össz. 758, m. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Helemba. Első Árpádházi királyaink idején alakulhatott a község. Nevét egy 1124-ben kelt oklevél említi először. A XIII. század elején nagy gyümölcskertjéről híres, mely mint Róbert érsek tulajdona, kivételes királyi oltalomban részesült, amenynyiben II. Endre halálbüntetés terhe mellett tiltja meg a még II. Béla alatt idetelepített helembai halásznépségnek az érseki gyümölcsös dézsmálását. A későbbi századok folyamán is az esztergomi érsekség, majd a főkáptalan birtokában szerepel a község. Területe 2410 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1099.