Rárósmulyad

A község a Balassagyarmati-medence legkeletibb részén, a Nógrádszentpéteri-dombság déli lábánál, az Ipoly jobb partján, a Sztregovai-patak torkolatának közelében fekszik, Nógrádszakállal szemben, Losonctól 22 km-re délkeletre, Bussától 3 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 18 km-re keletre. Területén áthalad a Losoncot Nógrádszentpéterrel (13 km) összekötő 585-ös út, melyről a Rárósmulyadnál elágazó Hámorpusztánál ágazik el a Bussa felé vezető mellékút, mely keresztülhalad a falun. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Szécsényi járás), ebben az időszakban északnyugati és északi határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. A község területe (12,28 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1921: 12,29 km²).

Népesség

Rárósmulyad a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Az 1945-ig többségében magyarok lakta község a huszadik század második felében szlovák többségűvé vált. 1910-ben 804, 1921-ben 767, 1938-ban pedig 833, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 21,2 % volt. 1938-1991 között népességének 43,7 %-át elveszítette, 1991-2011 között azonban már jelentős mértékű népességgyarapodás (41,3 %, 225 főről 318-ra) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Az első írásos említés az 1321-es évből származik, amikor is "Raros" néven említik. Maga a község viszont feltehetőleg a 13. században jött létre. Múlyad csak később, 1484-ben bukkan fel az írott forrásokban "Mwlyad" alakban. A két település a török hódításig különálló falu volt. A település először a Szécsényi, a török hódoltság idejében pedig a divényi uralom alá tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szent Erzsébetnek szentelt római katolikus temploma Magyarország első vasbeton templomaként 1910-ben épült Medgyaszay István tervei alapján.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MULYAD. Boros vagy Karos Mulyad. Két falu Nográd Várm. földes Urai Baros, és Gál Urak, lakosai többfélék, fekszik Szakálhoz közel, és annak filiája, határjok ollyan mint Karancskeszié.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rárós-Mulyad, falu Nógrád vmegyében, lásd Mulyad.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Rárostól lefelé az Ipoly jobb partján találjuk Mulyad községet, pár nemesi kastélyával és gyönge savanyúvizű helyi érdekű fűrdőjével. Van kőbányája is.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rárósmulyad. Az Ipoly völgyében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 65 és lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 448. Postája, távírója és vasútállomása Nógrádszakal. A középkorban két falu volt: Rárós és Mulyad. Az 1548. évi adóösszeírásban mindkét helységet még külön találjuk. Rárós Bornemisza Pálé, Mulyad pedig Lipthay Jánosé volt. 1562-63-ban már a török hódoltsághoz tartozott, de ekkor csak hat adóköteles házát írták össze. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rárósmulyad. Az 1548. évi adó összeíráskor még mint két község: Rárós és Mulyad szerepelt és pedig Rárós Bornemissza Pál, Mulyad Lipthay János birtokában. A török kiűzetése után Ráróst Soós János, Mulyadot Mocsáry György szerezte meg. Későbbi földbirtokosok még itt a Balogh-, Baross-, Rádák- és Jekkel-családok. Vastartalmú gyógyfürdőjét sokan keresik fel. Hozzátartozik: Fürdő, Hámorimalom, Hámormajor. A község területe 1736 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 400.