Imely

A Kisalföldön a Nyitra és a Zsitva folyók közötti síkságon (Érsekújvári-sík) fekszik, Ógyallától 6 km-re északnyugatra, Érsekújvártól 12 km-re délre, a járási székhelytől pedig 18 km-re északra. Közigazgatási területe 21,96 km², keleti határát a Zsitva-folyó alkotja, nyugaton az Öreg-Nyitrán 4 km-rel nyúlik túl katasztere. Északról Naszvad, nyugatról Vágfüzes, délről Martos, délkeletről és keletről Ógyalla, északkeletről Bajcs községek határolják.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához kerülve 1960-ig az Ógyallai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe nem változott 1921 óta.

Népesség

Imely lakossága ma már többségében szlovák nemzetiségű, 1991-2001 között kerültek a szlovákok többségbe és 2011-ben már csak a lakosság 2/5-e vallotta magát magyar nemzetiségűnek (ugyanakkor 2/3-a még mindig magyar anyanyelvűnek). A 18. században részben szlovákokkal újranépesített faluba (1921-ben 65 % magyar nemzetiségű) a második világháború után újabb szlovák családok települtek, ezzel párhuzamosan pedig magyar lakosságának egy részét a lakosságcsere keretében áttelepítették Magyarországra. Vallási megoszlás szerint hagyományosan katolikus többségű falu (a lakosság 4/5-e).

Történelem

A határában talált kelta leletek bizonyítják, hogy itt már a honfoglaló magyarság előtt is népes telep volt. A honfoglalás harmadik százada óta, közel hétszáz esztendőn át háborítatlanul az esztergomi érsekség uradalma. A XIII. század végén tűnik fel elsőnek neve Inő alakban, de egy, a XV század elejéről származó oklevél már Eme néven említi. Néhány évtized múltán a község neve Imee-re fejlődik s már megközelíti mai alakját. Bővebben

Mai jelentősége

A település óvodával, szlovák tannyelvű alapiskolával, művelődési házzal, Csemadok-alapszervezettel rendelkezik. A falu földjeinek többségét az ímelyi székhelyű Agrocoop használja, mely 1995-ben létesült a mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával. Szlovákia egyik legnagyobb burgonyatermesztőjének számító Agrocoop burgonyatisztító és burgonyacsomagoló üzemet is működtet a faluban, mintegy 150 lakosnak biztosítva munkalehetőséget. Búza-, árpa-, kukoricatermesztéssel, tejelő szarvasmarha- és disznótartással (3500-4000 sertés) is foglalkoznak. Határában szőlőtermesztés folyik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IMLŐD. vagy Imól. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Perbetétől nem meszsze, réttye, legelője elég, nádgya saját szükségére van, réttyeinek, és legelőinek egy részét az áradások járják.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Imely magyar falu Komárom vármegyében, Nyitra vize mellett, Komáromhoz éjszakra 2 mérföldnyire, 1086 katholikus, 4 evangélikus, 192 református, 11 zsidó lakossal, katholikus anya-, református fiókegyházzal. Határa 5133 hold, mellyből 4250 holdat árviz jár. Földe részint homokos, részint lapályos, fekete agyag. Az egész határt jobbágyság birja, majorság itt nincs. Földes ura az esztergomi érsek

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Imely, magyar nagyközség, a Nyitra folyó mellett. Házainak száma 264, lakosaié 1478. Vallásuk róm. kath. és ref ., azonban a katholikusok a lakosságnak körülbelül háromnegyed részét teszik. Postája Naszvad, távírója Ógyalla, vasúti állomása Érsekújvár. Van itt két templom, melyek közül a katholikus 1802-ben, a református pedig 1888-ban épült. Legrégibb földesura az esztergomi érsekség, mely itt mindvégig birtokos volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Imely, v. Komárom vm. (Imel, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. - 1312: Hemeu. Első tp-át 1332 e. ismeretlen, a mait Ker. Szt János tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1787: alapították újra. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1910: m., szl., 1940: m. - Lakói 1910: 1185 r.k., 318 ref., 18 izr., 3 egyéb; össz. 1524; 1940: 1614 r.k., 4 ev., 301 ref., 12 izr., 3 egyéb, össz. 1934; 1991: össz. 2273, m. 1159 (50,99%); 2001: össz. 2227, m. 1036 (46,52%). **