Galántai járás
kisközség
Galántai járás
nagyközség
A város a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente és a Vízköz kistájak határán, a Vág jobb partja közelében, a Sárdi-ér, valamint a Csipkésdi-árok és a Dernye-árok mentén található, Szeredtől 12 km-re délre, Dunaszerdahelytől 30 km-re északkeletre, Vágsellyétől 13 km-re nyugatra, Szenctől 30 km-re keletre. Vasútállomás a Pozsony-Budapest fővonalon, elágazás vezet Lipótvár (és a Vág-völgyi vasútvonal) felé.
Közigazgatás
A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó város, 1849-től folyamatosan járási székhely. A 17. századtól 1871-ig mezőváros, majd 1871-től 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántia járás székhelye, 1960-ban várossá nyilvánították. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.k.e vármegye, Galántai járás).
Népesség
Galánta a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Eredetileg magyar többségű mezőváros volt. 1910-ben a lakosság 89,6, 1921-ben 80,7 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A városnak az 1944-es népirtásig népes (magyar nemzetiségű) zsidó közössége volt, 1850-ben a lakosság 31,1, 1919-ben 23,7, 1930-ban 22,6 %-át alkották. Az 1920-as években megkezdték a szlovák kolonisták betelepítését, majd az 1947-es lakosságcsere során a magyar népesség mintegy felét kitelepítették, és szlovákokat költöztettek a helyükre.
Történelem
A község a pannonhalmi bencés apátság birtoka volt a legkorábbi ismert forrás szerint. A középkor és a kora újkor folyamán több nemesi név tűnik fel a birtokosok között, úgy mint a Galántai, a Bessenyey, a Borsi és a Pap család. Ebben az időben önálló községként szerepel Galánta körül a később pusztaként létező Kórószeg, továbbá az azóta elpusztult Kázmérteleke, Tóthfalu és a Nebojsza elődjének tekintett Apáti.
Mai jelentősége
A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. Magyar és szlovák nyelvű gimnáziuma, szlovák és kétnyelvű szakközépiskolája van. A négy alapiskolából és a négy óvodából is csupán egy-egy magyar nyelvű.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
GALANTA. Népes magyar mező Város Pozson Vármegyében, földes Urai Gróf Eszterházy, Fekete, Balog, Uraságok, a’ kiknek külömbféle jeles épűleteikkel ékesíttetik, ’s más Nemes Urak is laknak benne, lakosai katolikusok, és kevés evangélikusok, ’s számos ’zidók, fekszik Nagyszombathoz két mértföldnyire. Nevezetesek valának itten a’ tzigányok az egész Hazában jó hegedűlések módgyáért.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Galantha, vegyes magyar-tót m.v., Pozson vmegyében, Diószeghez keletre 1 órányira: 1189 kath., 38 evang., 556 zsidó lak., több kastélyokkal s urasági lakházokkal, kertekkel, kath. paroch. templommal, synagógával és boltokkal. Az ide való czigányok hires muzsikusok. Nagy róna határa igen sikeres rozst, buzát, árpát terem; rétjei kövérek; a marha-, kivált a juhtenyésztés szépen virágzik.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Galánta, melyről az Esterházy főúri családok előnevüket vették, s hol az Esterházyaknak két nagy tornyos kastélyuk, szép parkjuk van, 2.465 magyar, tót, német lakosú nagyközség, melyhez Korószeg, Terézmajor és Garasdmajor telepek is tartoznak. Már az 1332–37. évi pápai dézsma-lajstromokban mint plebánia van említve, úgy, hogy e helyet is bátran Arpád-korszaki telepítvénynek vehetjük.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Galánta,a zsolnai vasútvonal mentén, a Mátyusföldön fekvő kisközség, a hasonnevű járás székhelye, 268 házzal és 2982, nagyobbára róm. kath. vallású, magyar lakossal. E község IV. Béla királynak 1234 és 1270. évi oklevele szerint, hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. Egy 1291. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. 1297-ben két Galántáról van említés, melyek közül az egyik Ó-Galánta nevet viselt; de úgy látszik, ez Galántának csak egy része volt.
Magyar Katolikus Lexikon
Galánta, v. Pozsony vm. (Galanta, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. szeredi esp. ker-ében. - 1237: Galantha. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1670: alapították újra. Mai Szt István kir. tp-át 1798: építették. - A vizitátor 1562: nem tudta eldönteni, hogy lakói ev-ok v. reformátusok-e. Kegyurai 1880: a közbirtokosok.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Galánta. Nem sokkal a honfoglalás után benépesült s IV. Béla 1234. és 1270. évi diplomája úgy említi, mini a pannonhalmi apátság hajdani jószágát. 1291-ben azonban már a Galántai Uj fiait jegyezték fel itt birtokban. A XIII. század alkonyán Ó-Galánta elnevezés is felbukkan s valószínű, hogy ez Galánta csak egy részét képezte. A pápai tizedszedők Gualanta alakban jegyezték fel.
K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)
Galánta nk. galántai járás. A község eredetileg a XII. sz.-ban a pannonhalmi apátság birtoka volt, majd több nemesi család osztozott rajta, míg végül 1570-ben az Esterházy-család kapta meg. A cseh földbirtok reform után 1926-ban Esterházy László a megmaradt kisebb birtokot eladta a Szlezák testvéreknek, az újabb kastélyt a község vette meg, míg a régebbit a diószegi cukorgyár.
Keszeli Ferenc - Esterházy Miklós - Frideczky Árpád - Kodály Zoltán - Balogh Bálint - Blaskovics József - Molnár István - Kovács János - Szeberényi Zoltán - Kardos Ferenc - Mórocz Károly - Tóth Lajos - Pukkai László - Balogh Csaba - Szanyi Mária - Tulassay Tivadar - Pék László - Szarka László - Szarka Tamás - Talamon Alfonz - Hubacsek Zsigmond
Keszeli Ferenc
(* 1947. ápr. 14. Pozsony) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztő-riportere; 1976–1990 között a Hét munkatársa; 1990-től a lap megszűnéséig a Nap főmunkatársa. 1990-től 2008-ig a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa (közben, 1989–1992 között a pozsonyi Magyar Kulturális Központban dolgozott). Versei, novellái, gyermekversei és meséi mellett ismertek művelődéstörténeti, ill. képzőművészeti tárgyú írásai. Cseh és szlovák nyelvből fordít. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. Somorján él.
Esterházy Miklós
Frideczky Árpád
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.
Balogh Bálint
méhész, szakíró, szerkesztő. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1906-tól méhészkedett. Különböző gazdasági és szakfolyóiratokba (Gazdasági Lapok, Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok, Méhészet, Méhész Újság) írt méhészeti tárgyú cikkeket. 1919-ben alapítója és 1926-ig szerkesztője volt a Galántán megjelenő Méhészújság c. lapnak. 1933–1944 között a Méhészetünk szerkesztője volt. F. m.: A Balogh kaptár ismertetése, A méhészet kézikönyve, A méhbetegségek.
Blaskovics József
Molnár István
Kovács János
Szeberényi Zoltán
Kardos Ferenc
Mórocz Károly
Tóth Lajos
1991-ben Galántán megalapítója az első magyar 8 éves magángimnáziumnak (1991), 1995-ben kereskedelmi magánakadémiát hoz létre, 2000-ben elindította az első angol–magyar, 2004-ben az ötéves angol–szlovák magángimnáziumot.
Pukkai László
Gimnáziumi tanár, helytörténész, publicista.
Tanári munkája mellett elsősorban
Mátyusföld helytörténetével foglalkozott.
Galántán érettségizett (1958), a pozsonyi
Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet
(1962). 1962–1964-ben a nyitrai Pedagógiai Fakultáson, 1964–1990-ben, majd
1995–2001-ben a galántai magyar gimnáziumban tanított.
1990–1994-ben a Szlovákiai Magyar
pedagógusok Szövetségének elnöke. 1965-től jelentek meg cikkei, publicisztikai
és helytörténeti írásai. Tankönyveket is írt, szerkesztett. Pro Urbe
Alsószeliért díjjal tüntették ki.
Főbb
művei:
Galánta, 1987; Alsószeli (társszerzőkkel), 1990; A „Hanza” Szövetkezeti Áruközpont, 1994; Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai
1945–2000, 2002; Gimnázium Mátyusföld
központjában I–II., 2003, 2008; A
földreformok árnyékában Mátyusföldön 1919–1949, 2010; Alsó- és Felsőszeli a 20. században (társsz.) Mátyusföldi lexikon, 2014.
Balogh Csaba
Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és irodalom−történelem−zenei nevelés szakos tanári képesítést nyert. A galántai Kilencéves Alapiskolában tanít (2002-től nyugállományú pedagógusként). 1965-ben alapította a most már Kodály Zoltán nevét viselő Alapiskola Gyermekkarát, amely azóta is működik. Több hazai és magyarországi kórussal tartanak fenn baráti kapcsolatot. Tizenöt alkalommal vettek részt sikeresen a Csengő Énekszó fesztiválon. Vendégkórusként a Kodály Napoknak valamennyi rendezvényén részt vettek. A kórus közreműködött a Ghymes Együttes „Tűzugrás” és „Rege” című lemezfelvételén. 1969-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1969-ben megalapította a Galántai Gimnázium Leánykarát, amelyet 1976-ig vezetett. Stirber Lajos kollégájával az alapiskolák 5. és 6. évfolyama számára zenei nevelés tankönyvet és módszertani segédkönyvet szerkesztett. Több éven keresztül tagja, sőt vezetője volt a Járási Módszertani Központ zenei szakbizottságának, valamint a Csemadok Járási Bizottsága zenei szakbizottságának. 1991 és 1993 között iskolaigazgató volt. 2002-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj mellett továbbra is tanít és vezeti az iskolája gyermekkarát.
Szanyi Mária
Tulassay Tivadar
Pék László
Pék László (Taksony, 1951 –) tanár, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának tagja.
Szarka László
Történész,
egyetemi docens, elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség múltjával, a XX.
századi csehszlovák-magyar kapcsolatokkal, a Kárpát-medence kisebbségeinek
helyzetével foglalkozik.
Jóllehet a ma már Illavához csatolt
Klobusicon született, gyermek- és serdülőkorát Alsószeliben töltötte, itt
kezdte általános iskolai tanulmányait is. 1971-ben Galántán érettségizett, a
pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar-történelem szakos tanári
oklevelet (1976).
1976–1977-ben az SZTA Történettudományi
Intézetének ösztöndíjasa, 1977–1985-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia
budapesti kutatócsoportjának ügyintézője, 1986–1995-ben a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének a munkatársa, 1995–1998-ban
megbízott osztályvezetője, majd programigazgatója (Kisebbségkutató Műhely,
1998–2000-ben). 2001–2009-ben az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. 2009-től
a komáromi Selye János Egyetem docense, 2009–2011-ben a Tanárképző Kar dékánja.
1977-től Budapesten él.
Számos magyarországi és külföldi
tudományos szervezet, társaság tagja, több szakmai folyóirat szerkesztőbizottsági
tagja.
Főbb
művei:
A szlovákok története, 1993; Szlovák nemzeti fejlődés – magyar
nemzetiségi politika 1867–1918, 1995; A
közép-európai államok kapcsolatai, 1997; Duna táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek – kisebbségi politika a 20.
századi Kelet-Közép-Európában, 1998; Közösségi
léthelyzetek – közösségi alternatívák, 2004. Társszerzője több kiadványnak
is: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar
lakosságcsere 60. évfordulójára (Molnár Imrével), 2007; Regionálna a národná identita v maďarskej a
slovenskej histórii 18.-20. storočia. Regionális és nemzeti identitásformák a
18-20. századi magyar és a szlovák történelemben (Štefan Šutajjal), 2007; Beneš-dekrétumok és a magyar kérdés 1945–48
(Popély Árpáddal és Štefan Šutajjal), 2008.
Szarka Tamás
Talamon Alfonz
Hubacsek Zsigmond
Iparművész, grafikus. 1906. március 8-án született Magyarországon. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a losonci Palóc Háziipari Szövetkezet alkalmazottja. A háború után kezdett rézdomborítással foglalkozni; munkáival több kiállításon díjat nyert (1947-ben, 1948-ban, 1952-ben). 1953-ban a Járási Népművelési Központ mellett létrehozta a műkedvelő művészek tagozatát; 1960-tól az intézet alkalmazottja. – Ir. Sz. Haltenberger Kinga: Hubacsek Zsigmond. Gömörország, 2006/1.
Közigazgatás
Cím: Béke tér (Mierové námestie) 940/1
Telefon: 0317884311
Fax: 0317803592
E-mail: [email protected]
Honlap: galanta.sk/
Hivatali órák:
Hétfő: 7:30-12:00; 12:30-15:30
Kedd: 7:30-12:00; 12:30-15:30
Szerda: 7:30-12:00; 12:30-16:30
Csütörtök: 7:30-12:00; 12:30-15:30
Péntek: nincs ügyfélfogadás
Paška Peter (Független)
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 4 172 | 28% |
| szlovákok | 9 494 | 63% |
| ruszinok | 3 | 0% |
| romák | 25 | 0% |
| ukránok | 23 | 0% |
| csehek | 78 | 1% |
| németek | 7 | 0% |
| lengyelek | 6 | 0% |
| egyéb | 116 | 1% |
| ismeretlen | 1 128 | 7% |
| összlétszám | 15 052 |
Választások
Választásra jogosult: 13782
Választási részvétel: 38.53 %
Kiadott boríték: 5310
Bedobott boríték: 5306Polgármester
| # | Jelölt | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Paška Peter | 2377 | 45.67 % | Független | |
| Takáč Zsolt | 1758 | 33.78 % | Független | |
| Galambosová Lucia | 456 | 8.76 % | Független | |
| Gauliederová Zuzana | 392 | 7.53 % | OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, ŠANCA | |
| Štefunková Katarína | 222 | 4.27 % | Független |
Képviselőválasztás
| # | Név | Szavazat | Párt |
|---|---|---|---|
| Kolek Peter | 1372 | Független | |
| Takáč Zsolt | 1260 | Független | |
| Bottka Juraj | 991 | Független | |
| Marczibányi Štefan | 930 | Független | |
| Psota Miroslav | 905 | Független | |
| Biró László | 904 | SMK-MKP | |
| Závodský Peter | 891 | Független | |
| Chomča Ervín | 889 | MOST - HÍD | |
| Popluhár Augustín | 889 | Független | |
| Tomič Peter | 861 | Független | |
| Szelle Zoltán | 829 | Független | |
| Danko Vladimír | 816 | Független | |
| Gauliederová Zuzana | 793 | OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, ŠANCA | |
| Barczi Zsolt | 770 | SMK-MKP | |
| Horváth Mikuláš | 725 | SMK-MKP | |
| Kolek Ján | 704 | SMK-MKP | |
| Gál Jozef | 666 | SMK-MKP | |
| Šimaljak Richard | 659 | MOST - HÍD | |
| Kertészová Helena | 657 | SMK-MKP | |
| Mezei Nikolas | 627 | Független | |
| Benkovics László | 619 | SMK-MKP | |
| Maťašovský Ladislav | 618 | SMK-MKP | |
| Zuzáková Eleonóra | 613 | SMK-MKP | |
| Zelinka Peter | 501 | Független | |
| Kiss Daniel | 488 | SMK-MKP | |
| Lenická Iveta | 476 | Független | |
| Černý Peter | 457 | Független | |
| Jakoda Rátz Katalin | 440 | Független | |
| Gálová Júlia | 438 | SMER-SD | |
| Vedrődy Zoltán | 429 | SMK-MKP | |
| Katona Ladislav | 423 | Független | |
| Vajdová Marta | 413 | Független | |
| Luknár Lukáš | 403 | SMER-SD | |
| Psota Fridrich | 395 | Független | |
| Semková Ivana | 385 | Független | |
| Štefunková Katarína | 376 | Független | |
| Horváth Miroslav | 365 | Független | |
| Bočkay Ľuboš | 354 | Független | |
| Marsall János | 344 | SMK-MKP | |
| Popluhár Zoltán | 342 | MOST - HÍD | |
| Papp Viktor | 318 | NAJ, Mladí ľudia | |
| Majbová Natália | 299 | SNS | |
| Szokolová Silvia | 295 | Független | |
| Kollárik Roman | 289 | Független | |
| Szeleczky Juraj | 282 | Független | |
| Aštary Peter | 261 | MOST - HÍD | |
| Molnár Gabriel | 260 | SMK-MKP | |
| Tábori Andrej | 248 | Független | |
| Tomeček Róbert | 230 | MOST - HÍD | |
| Bičan Milan | 226 | SNS | |
| Stratinský Ján | 219 | SMK-MKP | |
| Zeleňák Milan | 191 | DOMA DOBRE | |
| Stern Juraj | 178 | Független | |
| Kupcová Iveta | 162 | Független | |
| Kyselová Alžbeta | 156 | SPOLU | |
| Károlyi Róbert | 147 | Független |
Képviselők
Választásra jogosult: 13 857 Választási részvétel: 23,47 % Kiadott boríték: 3 253 Bedobott boríték: 3 253Elnökválasztás
| # | Jelölt | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Jozef Viskupič | 954 | 30.16 % | OĽaNO, SaS, KDH, NOVA, OKS, ZZ | |
| Tibor Mikuš | 1 175 | 37.15 % | Független | |
| József Berényi | 813 | 25.70 % | SMK-MKP | |
| Konrád Rigó | 136 | 4.30 % | MOST - HÍD | |
| Márius Novák | 34 | 1.07 % | NP | |
| Jaroslav Cehlárik | 51 | 1.61 % | Független |
Képviselőválasztás
| # | Név | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Peter Paška | 1 158 | 36.34% | Független | |
| Ervin Chomča | 920 | 28.87% | MOST - HÍD | |
| Marta Vajdová | 857 | 26.89% | Független | |
| László Biró | 845 | 26.51% | SMK-MKP | |
| József Berényi | 817 | 25.64% | SMK-MKP | |
| Andrej Tábori | 773 | 24.25% | Független | |
| László Pék | 632 | 19.83% | SMK-MKP | |
| Jozef Boledovič | 602 | 18.89% | OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), Zmena zdola, SaS, KDH, OKS, DÚ | |
| Krisztián Forró | 591 | 18.54% | SMK-MKP | |
| Gábor Gál | 549 | 17.23% | MOST - HÍD | |
| Júlia Gálová | 517 | 16.22% | SMER-SD | |
| Miloš Majko | 513 | 16.10% | DÚ, Zmena zdola, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, OKS | |
| Zuzana Csadyová | 491 | 15.41% | MOST - HÍD | |
| Gergely Agócs | 481 | 15.09% | SMK-MKP | |
| František Juhos | 477 | 14.97% | MOST - HÍD | |
| Jana Hanuliaková | 455 | 14.28% | OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS, KDH, SaS, DÚ, Zmena zdola | |
| Martin Práznovský | 369 | 11.58% | OKS, KDH, Zmena zdola, DÚ, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO) | |
| Andrea Klabuzai | 368 | 11.55% | SMK-MKP | |
| Marek Tóth | 361 | 11.33% | Zmena zdola, OKS, KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), DÚ | |
| Ľuboš Šúry | 356 | 11.17% | SMER-SD | |
| Peter Szabó | 348 | 10.92% | MOST - HÍD | |
| Róbert Korec | 323 | 10.13% | OKS, Zmena zdola, DÚ, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), KDH, SaS | |
| Martin Drobný | 283 | 8.88% | SNS | |
| Slávka Kramárová | 263 | 8.25% | SNS | |
| Igor Németh | 255 | 8.00% | SMER-SD | |
| Adrián Macho | 251 | 7.88% | Független | |
| Tamás Zupko | 243 | 7.62% | SMK-MKP | |
| Roman Sukeník | 225 | 7.06% | SMER-SD | |
| Adrián Kubica | 214 | 6.71% | MOST - HÍD | |
| Zoltán Forró | 182 | 5.71% | MOST - HÍD | |
| Roman Vančo | 177 | 5.55% | ĽS Naše Slovensko | |
| Janka Repčoková | 168 | 5.27% | ĽS Naše Slovensko | |
| Ľubomír Noga | 145 | 4.55% | ĽS Naše Slovensko | |
| Stanislav Tvrdík | 138 | 4.33% | ĽS Naše Slovensko | |
| David Slíž | 126 | 3.95% | ĽS Naše Slovensko | |
| Marta Némethová | 115 | 3.61% | SMER-SD | |
| Stanislav Lipovský | 104 | 3.26% | DOMA DOBRE | |
| Milan Bánovský | 74 | 2.32% | NÁRODNÁ KOALÍCIA | |
| Václav Jurčaga | 55 | 1.73% | NÁRODNÁ KOALÍCIA | |
| Jozef Pinček | 27 | 0.85% | NP |
| Párt neve | Voksok | Arány |
|---|---|---|
| Most-Híd | 1 600 | 21.66% |
| SMER SD | 1 185 | 16.04% |
| MKP | 966 | 13.08% |
| SaS | 905 | 12.25% |
| OĽANO-NOVA | 725 | 9.81% |
| SME RODINA | 577 | 7.81% |
| LSNS | 429 | 5.81% |
| SNS | 363 | 4.91% |
| #SIEŤ | 311 | 4.21% |
| KDH | 74 | 1.00% |
| SKOK! | 60 | 0.81% |
| KSS | 52 | 0.70% |
| SZS | 36 | 0.49% |
| Egyéb | 104 | 1.41% |
| Érvényes szavazatok | 7 387 |