Jablonca

A község az 500 m fölé magasodó Szilicei-fennsík keleti lábánál, a Torna-patak felső folyásánál, a Fejkötő-patak torkolatánál, a Tornai-völgy legnyugatibb végénél, 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 23 km-re délkeletre, Szepsitől 31 km-re nyugatra. A Gombaszöget (18 km) Szilicén (10 km) át Szádalmással (6 km) összekötő mellékút halad rajta keresztül. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1921-1938 között területe 1,6 %-al (42 hektárral) csökkent, 25,99 km²-ről 25,57 km²-re.

Népesség

1910-ben 556, 1921-ben 571, 1938-ban pedig 583, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének csaknem felét elveszítette, majd 1991-2011 között további egyharmadát (lakosságszáma 307 főről 203-ra csökkent). Jablonca lakossága ma is túlnyomórészt magyar nemzetiségű (95,6 %), a szlovákok aránya 3,9 %. Rohamosan csökkenő lélekszámú, elöregedő lakosságú község. A lakosság túlnyomó többsége (81,3 %) református vallású. Népsűrűsége országos viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik (7,9 fő/km²).

Történelem

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek. 1386-ban "Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg három falu (Jablonca, Szilice, Derenk) hívei számára az új katolikus templomot. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1789-ben épült klasszicista, Szent Kereszt felmagasztalásának szentelt római katolikus temploma pedig 1867-ben neogótikus stílusban. A határában található Sólyom-szikla kedvelt kirándulóhely, 1981 óta áll természeti védelem alatt. A faluban a népi építészet számos értékes emléke maradt fenn.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JABLONCZA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornához 1 2/4 mértföldnyire, ’s hajdan Turótzi szerént a’ Csehek meg erősítették; réttye jó, legelője elég, makkja, gyümöltsös fáji hasznosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jabloncza, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Torna vize mellett, ut. p. Rozsnyótól délre 2 mfldnyire: 91 kath., 503 ref., 5 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Szőlőhegye tágas; gyümölcse igen sok; erdeje szép; rétjei is jók. F. u. h. Eszterházy s mások.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szádvár és a Dluhi vrch hegy alatt az almási völgybe leereszkedve, a Sziliczei fensik északi karéja alatt három községet látunk egy sorban: Jablonczát, Körtvélyest, Almást. Jabloncza, mely szintén Almást jelent s nevéről itélve, tót eredetü falu lehetett, ma tiszta magyar, 109 házzal és 538 lakossal. Van katholikus és református temploma. Postája Almás, távirója Torna. Innen egy mellékúton leghamarabb eljuthatunk a gömörmegyei sziliczei jégbarlanghoz.

Magyar Katolikus Lexikon

Jablonca, v. Abaúj-Torna vm. (Silická Jablonica, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. tornai esp. ker-ében. - Tp-át 1397 e. ismeretlen tit-ra sztelték, a mait 1867: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1789: alapították újra. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1940: m. - Filiái: Borzova, Derénk, Szilice. - Lakói 1840: 118 r.k., 20 ev., 405 ref., 23 izr., össz. 566; 1940: 88 r.k., 456 ref., 37 egyéb, össz. 581; 1970: össz. 502, 94%-a m.; 1991: össz. 307, m. 295 (96,09%); 2001: össz. 254, m. 247 (97,24%). ** / Schem. Ros. 1913:64.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jablonca. Eredete és története ismeretlen. A község területe 4442 kat. hold és lakóinak száma a visszacsatoláskor 583.