Királyfiakarcsa

A község a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely szomszédságában fekszik, a Karcsaszél néven ismert településegyüttes nyugati részét alkotja. 6 településből áll, a község központját az egybeépült Királyfiakarcsa, Damazérkarcsa és Etrekarcsa alkotja. A községközpont Dunaszerdahely központjától 6 km-re nyugatra, Somorjától 20 km-re keletre található, 1 km-es bekötőút köti össze a Komárom-Pozsony közötti 63-as főúttal. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult 5 kisközség (Királyfiakarcsa, Etrekarcsa, Solymoskarcsa, Kulcsárkarcsa, Erdőhátkarcsa) egyesítésével Királyfiakarcsa néven. 1920-ig valamennyi elődközség Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, majd Csehszlovákia Dunaszerdahelyi járásához. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz, a községegyesítést is a magyar közigazgatásban vitték véghez 1940-ben. Bővebben

Népesség

Királyfiakarcsa népessége 1941-1970 között stagnált, majd 1991-ig csökkent, azóta viszont csaknem egynegyedével növekedett a kedvező fekvése miatti beköltözés eredményeként. A község lakosságának döntő többsége (4/5) magyar nemzetiségű. A második világháború utáni belső telepítések során költöztettek először ide szlovák telepeseket, de csak a rendszerváltás után gyorsult fel a szlovák lakosság beköltözése, 1991-2011 között arányuk több mint a háromszorosára növekedett (4,6-ról 15,5 %-ra). A lakosság túlnyomó többésge (83,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Királyfiakarcsa a tizenkét Árpád-kori településből álló Karcsaszél északnyugati részén elterülő hat Karcsa falut magában foglaló község. Sorsa, története mindenkor szorosan kötődött a többi Karcsa történetéhez. Királyfiakarcsa nemcsak az északabbra fekvő hat Karcsa falunak a központi helye, hanem - legalábbis közigazgatási szempontból - az egész Karcsaszélnek. Bővebben

Mai jelentősége

A damazérkarcsai falurészben áll Bartal György 1841 és 1843 között építtetett klasszicista stílusú kastélya. 1987-ben tájháza létesült, melyet egy 1878-ban épített, jellegzetes kisalföldi parasztházból alakították ki. 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskoláját (Petőfi Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) 2010-ben bezárták, a községben már csak magyar óvoda működik. A település tagja az 1996. augusztus 15-én alapított Szentkirály Szövetségnek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KARCSA. Egyház Karcsa. E’ Helységhez tizen egy hasonló nevezetű faluk vagynak Posony Vármegyében, ú. m. Amade Karcsa, Pinke Kartsa, Morótz Karcsa, Göntzöl Karcsa, Kultsár Karcsa, Etre Karcsa, Király fia Karcsa, Domárd Karcsa, Erdőhát Karcsa, Solymos Karcsa, földes Urai külömbféle Urak, a’ mint nevezetekből is ki tetszik, Sípos Karcsa, Kastély Karcsának is neveztetik régi formára épűlt kastéllyától; lakosai katolikusok, többnyire egymástól nem meszsze fekszenek, ’s határjaik is majd hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Királyfia-), magyar falu, Pozsony vármegyében: 213 kath., 5 zsidó lak. Karcsa (Damazér-), magy. falu, Pozsony vmegyében: 18 kath. lak. Karcsa (Etre-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 290 kath., 10 zsidó lakossal. Karcsa (Sólymos-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 112 kath. lak. Karcsa (Kulcsár-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 145 kathol., 4 zsidó lak. Karcsa (Erdőhát-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 117 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyfiakarcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karcsa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Etrekarcsa, csallóközi kisközség, körjegyzőségi székhely, 45 házzal és 337 róm. Bővebben