Kulcsod

A Község a Kisalföldön, a Csilizközben, a Csiliz-patak dunai torkolatának közelében fekszik, Nagymegyertől 9 km-re délre, Győrtől 20 km-re északra, Bőstől 19 km-re délkeletre. Mellékutak kötik össze Csicsóval (5,5 km), Medvével (5 km) és Csilizradvánnyal (5 km). Nyugatról Medve, északról Csilizradvány, keletről Csicsó, délről Nagybajcs és Kisbajcs községekkel határos. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott kisközségként. A csehszlovák közigazgatásban 1920-1949 között a Dunaszerdahelyi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd 1960 után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1920 után Nagybajcs és Szőgye Dunától északra eső határrészeit Kulcsodhoz csatolták, így a község területe 70 %-al nőtt (7,48 km²-ről 12,71 km²-re).

Népesség

A község lakosságszáma az elmúlt száz évben stabilnak mondható, 1991 óta sem változott számottevő mértékben. A szlovákok száma, bár lassan növekszik, de a 93 %-ban magyarok lakta községben elhanyagolhatónak mondható. A lakosság túlnyomó többsége református vallású (81 %).

Történelem

Hajdan a komáromi váruradalomhoz tartozó királyi udvarnokok lakóhelye volt, akiket IV. Béla 1252-ben a túróci premontrei prépostságnak ajándékozott. 1268-ban pusztaként említik, ekkoriban a Cseszneky család bírt itt nagyobb földeket. 1405-ben egy másik Kulcsod is szerepel, amely a komáromi vár tartozéka volt, ugyanis Zsigmond király nem engedte a komáromi várnagynak és főispánnak, hogy a várhoz tartozó kulcsodi nemeseket kiváltságaikban háborgassák. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik, alapiskoláját 1976-ban zárták be. A falu határában létesült 2010-ben Szlovákia első naperőműve. Református temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kulcsod Magyar falu Győr Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Sz. Mártonyi Benedictinus Atyáknak birtokok vala, lakosai reformátusok, fekszik 464 holdon, Győrhöz 1 1/2, Szerdahelyhez 2 1/2 mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, búzát leg inkább terem, legelője jó, réttye középszerű, erdője nints, nádgya elég, híres a’ kenderéről.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kulcsod, magyar falu, Győr vmegyében, tul a Dunán a Csiliz közben, 320 ref. lak., anyatemplommal. Fekete földje jó buzát és kendert terem. Szénája bőséggel. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kulcsod, Komárom vármegye határán fekvő magyar kisközség, hajdan a királyi udvarnokok lakóhelye volt, kiket IV. Béla 1252-ben a turóczi prémontrei prépostságnak ajándékozott. 1268-ban Komárom vármegyéhez tartozó puszta volt, s Kulchud néven említik. 1405-ben egy másik Kulcsod is szerepel, mely a komáromi vár tartozéka volt; ekkor ugyanis Zsigmond király a komáromi várnagynak és főispánnak meghagyja, hogy a várhoz tartozó kulcsodi nemeseket kiváltságaikban ne háborgassák. Bővebben