Csicsó

Az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye nyugati határán, Nagymegyertől 11 km-re délre, Komáromtól 28 km-re nyugatra fekszik a Duna bal partjának közelében. Közigazgatásilag keletről Komáromfüss és Tany, északról Gellér, nyugatról Nagymegyer és Kulcsod, délről Vének és Kisbajcs községek határolják. Mellékutak kötik össze Füssel (3,5 km), Kulcsoddal (6 km) és Nagymegyerrel (12 km). Határában halad el a Duna töltésén a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Közigazgatás

Község Szlovákiában a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Három településrészből áll: Csicsó (Číčov), Kécs (Kéč) és Keresztmajor (Krížový Dvor). 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve 1920-1949 között a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd azóta újra a Komáromi járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Közigazgatási területe (29,50 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

Túlnyomórészt magyarok lakta település, bár a magyar lakosság aránya lassan csökken (1921-ben még 96 %, 2001-ben 86 %), a szlovákoké lassan emelkedik. Vallási megoszlás tekintetében vegyes, a római katolikusok aránya a 20. században felülmúlta a reformátusokét.

Történelem

Ősi település, már 1172-ben szerepel, amikor II. Géza király jobbágya, Konrád, a pannonhalmi apátságnak adományozza. A hagyományozó irat a község nevét Sysou-nak említi. Ugyancsak előfordul III. Honorius pápa 1225-iki jegyzékében s ezúttal villa de Chichou alakban. Mint a komáromi vár tartozéka bír említéssel 1268-ban s ilyenül szerepel 1387-ben és 1422-ben is, az első alkalommal Alsou Chychov, a másodikban Chycho et alia Chycho alakban. Bővebben

Mai jelentősége

A rendszerváltás után a 120 lakost foglalkoztató szövetkezet megszűntével visszaesett a mezőgazdaság jelentősége. A 2000-es évek elején még 30% feletti munkanélküliséget az ingázás csökkentette 12,2%-ra (2007), a legtöbben Győr üzemeibe járnak dolgozni. A község határában kiterjedt gyümölcsösök találhatóak (főleg almáskertek), szőlőtermesztés és bortermelés is folyik. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSICSÓ. Magyar falu Komárom Vármegyében a’ Csalóközben, földes Ura Gróf Zichy Uraság, a’ kinek szép lakóháza vagyon itten, lakosai katolikusok, fekszik Megyertöl egy mértföldnyire, számos malmai vannak a’ Dunán! Szomorú vala némellyekre nézve itten 1766. esztendőben a’ farsangi mulatság, mert a’ menyaszszonnyal, ’s két szekéren lévő személyekkel a’ Dunába süllyedtek; a’ vőlegény pedig lovon, és egy szekér nép megszabadúltak, határja kövér, nádgya elegendő, réttye, és legelője alkalmatos, eladásra jó módgya, legelőjét, földgyeit, és réttyeit is gyakran járja a’ víz, mindazáltal jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csicsó, falu, fekszik az öreg Duna közelében, ott, hol Komárom Győr vármegyével a Csiliznek Dunába folyása által határoztatik, minden hegy és halom nélküli rónaságon, Komáromtól nyugotra 3 mértföldre. Határa 5945 2/8 rész holdra terjed, mellyből belső telek 66 2/8 h., szántóföld 1204 1/8 h., kaszáló 1841 3/8 h., erdő 192 2/8 h., nádas 185 5/8 h., legelő 2160 h., lapos és mocsáros terület 300 h. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A böősi és csicsói határban, hol nem régen még csak káka termett és vízi békák kuruttyoltak, ma már pompás parkokat láthatni.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csicsó, a Duna közelében fekvő magyar nagyközség, 236 házzal és 1491 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között az utóbbiak vannak többségben. Posta van a községben, de a távírója és a vasúti állomása Tany és Nemesócsa. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, s már 1172-ben szerepel, a mikor Konrád, II. Géza király jobbágya, a pannonhalmi apátságnak hagyományozza. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csicsó, v. Komárom vm. (Čičov, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. komáromi esp. ker-ében. - 1172: Sysou. 1677: alapították újra. Mai Olajbafőtt Szt János tp-át 1774: építették. Kegyura 1880: gr. Waldstein-Wartenberg János. Anyakönyvei 1725-től. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m.; 1940: m., szl. Filiája 1917: Kolozsnéma. - Király József (1897-1960) esp. Bővebben