Magyarbőd

Magyarbőd az Abaúji-hegyalja északi részén, az Ósva völgyének keleti oldalán, a Szőlő-hegy (299 m) nyugati lábánál, 241 méteres (határa 221-323 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re keletre, Hernádzsadánytól 19,5 km-re északkeletre, Kecertől 11 km-re délre, Gálszécstől pedig 20 km-re nyugatra. Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék, legmagasabb pontját (323 m) északkeleten, Magyarbőd, Ósvacsákány és Alsókemence hármashatáránál találjuk. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, majd 1960-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe (1910, 1921, 2011: 9,81 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Magyarbőd népessége 2011-ben 1371 fő volt, melynek 71,8 %-a volt szlovák, 21,8 %-a roma és 1,9 %-a (26 fő) magyar nemzetiségű. 2013-ban lakosságának egynegyede (25,6 %) a roma etnikumhoz tartozott, a roma lakosság zöme szegregáltan, a falu északi peremén kialakult telepen él. A történelmi magyar-szlovák nyelvhatáron, az egykori, jellegzetes ő-ző nyelvjárású Ósva-völgyi nyelvsziget északi szélén fekvő Magyarbőd egyben a szlovákiai magyar nyelvterület legészakabbi községe. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1276-ból „Beud” alakban ismert, későbbi okiratok „Bewd” (1299), „Bud” (1427), „Bwd” (1430), illetve „Beod” (1630) néven említik. Neve magyar eredetű, a „bő” (törzsfő) főnévből származik, a feltételezések szerint törzsfői szállásterület lehetett. A 13. század végén az Aba nemzetségé, majd 1293-ban a szinyei Pető család birtoka volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Magyarbőd híres hagyományos népviseletéről és táncairól. Református temploma 1793-ban épült egy régebbi templom helyén, klasszicista stílusban. Temetőjében található a budaméri csatában elesett honvédek 1991-ben emelt emlékoszlopa, valamint számos 19. századi fejfa és kopjafa. Határában mezőgazdasági- és sportrepülőtér található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BŐD. Bidovcze. Jó magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Szerentsy Uraság, tsak nem egész Abaúj Vármegyében, leg jobb falu, akár népességét, akár sok, és termékeny szántó földgyeit tekintsed, meszéről látván, inkább Városnak, mint sem falunak gondolnád, régi magyar lakosai mivelik, kiket a’ múltt századokban nyomorúságai helyekböl ki nem kergethették, mivel tsak nem minden javai vagynak, Kassának szomszédságában lévén, vagyonnyait pénzé fordíthattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bööd, Bidowce, magyar falu, Abauj vgyében, 70 kath., 25 evang., 400 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyatemplom. – Fekszik Kassához keletre 2 mfdnyire. F. u. gr. Szirmay Tamás.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Az Osva-patakon átkelve, Bőd kisközségbe érünk. Van 111 háza, 641 magyar és tót lakosa, postája. Táviró-állomása Kassa.

Helységnévtár

Böőd (Bőd, Bööjd, Kaszás-Bőd, Bidovci), rk. 71 Regete-Ruszka, gk. 18 Kelecsény, ág. 25 Felső-Kemence, REF. 544 Tiszáninnen, izr. 31 Rozgony.