Melléte

A község a Murány-patak mentén, a Jolsvai-karszt és a Licei-dombság kistájak határánál, Pelsőctől 8 km-re, Rozsnyótól 25 km-re délnyugatra fekszik. Zsákfalu, egyetlen Özörényből ide vezető, 5 km-es mellékúton közelíthető meg. A szomszédos Beretkével jelzett turistaösvény köti össze a Murány szurdokvölgyén keresztül. Határának mintegy felét erdő borítja, de nagy területeket foglalnak el a rétek és a legelők is. Délnyugatról Gömörfalva, nyugatról Lice, északról Özörény, keletről Lekenye, délkeletről pedig Beretke községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (14,49 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 389, 1921-ben 403, 1938-ban pedig 378, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének több mint egyharmadát elveszítette, 1991-2001 között lakosságszáma stagnált, 2001-2011 között ismét (9,6 %-os) népességcsökkenés figyelhető meg (238 főről 215-re). A község magyra többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 90,8 %-ról 68,4 %-ra csökkent, a szlovákoké 6,3 %-ról 14,4 %-ra nőtt, a roma nemzetiségűek aránya 3,3 %. Bővebben

Történelem

A vidéket a 11. században foglalták el a magyarok, falvait a királyi várispánság irányitása mellett vári népelemek alakították ki. Melléte feltehetőleg a 12. században keletkezett. 1243-ban Lice határjárásában, „villaként“ említik először. Lakói eredetileg várjobbágyok voltak, akik a szolgálat alól felszabadulva nemesi rangra emelkedtek. A Mellétei-nemzetség birtoka volt, mely a 15. Bővebben

Mai jelentősége

Domb tetején álló evangélikus-református temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma középkori alapokon épült 1873-ban. A községben a népi építészet számos szép emléke maradt fent. Határában a Murány-patak áttörése 1980 óta, a Mellétei geológiai szelvény pedig 1987 óta természetvédelmi terület. Határában mindmáig kihasználatlan termálvízlelőhelyet tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MELENTHE. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Draskóczy, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Csoltónak szomszédságában, és annak filiája, határja búzát terem, legelője, fája elég van, piatzozása közel, szenet, és meszet égetnek, tserép edényekkel is kereskednek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Meléthe, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben: 163 kath., 395 ref., 18 evang. lak. Termékeny határ, makkos erdő, mész és cserépedény égetés. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Melléte, a Murány patak mellett fekvő magyar kisközség, 84 házzal és 420, túlnyomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. E község már a mai nevén a pápai tizedszedők jegyzékében is fel van említve. 1411-ben a mellétei Barna család az ura, később a Murányi, Mattyasovszky, Lokcsánszky, Kiss, Valkay és Draskóczy családok bírják, most pedig báró Vay Aloiziának van itt nagyobb birtoka. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Melléte. A község hosszabb történelmi múlttal dicsekszik. Megemlítik a pápai tizedjegyzékek is. Zsigmond király uralkodásának első idejében a mellétei Barna-nemzetség birtokában volt a föld, majd a Murányi-, Mattyasovszky-, Lokcsánszky-, Kiss-, Valkayés Draskóczy-családok voltak a földesurai. A világháború előtt Vay Alojzia is nagyobb földtulajdonnal bírt a községben. Bővebben