Nagyudvarnok

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén fekszik, Dunaszerdahelytől 3 km-re északkeletre. Keresztülhalad rajta a Dunaszerdahelyt Galántával (26 km) összekötő 507-es út, mellékutak kötik össze Kisudvarnokkal (1,5 km), Csallóközkürttel (4,5 km) és Hegyétével (3 km). Nyugatról Kisudvarnokkal, északról Dunatőkéssel, keletről Csallóközkürttel, délről Hegyétével, délnyugatról pedig Dunaszerdahellyel határos. Déli határáank nagy részét a Dunaszerdahelyt Vásárúttal összekötő országút alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe (7,99 km²) nem változott az elmúlt száz év során. 1960-1990 között egyesítették Kisudvarnokkal "Dvorníky na Ostrove" ("Csallóközudvarnok") néven.

Népesség

Az elmúlt száz év során (1910-2011 között) a község lakosságszáma több mint két és félszeresére duzzadt. 1991-2011 között (elsősorban 2001 után) ugrásszerű növekedés jellemző (43,2 %-os népességnövekedés húsz év alatt), elsősorban a parcellázás, bérlakásépítés és Dunaszerdahely közelsége által kiváltott beköltözés révén. 2001-2011 között a szlovákok arányszáma megháromszorozódott és 12,3 %-ra nőtt. A községben népes roma k˜özösség is él (13,4 %), a roma nemzetiségűek aránya 7,7 %. A lakosság túlnyomó többsége (84,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

Több szerző szerint valahol a község határában állhatott a vármegyék kialakulása előtti időkben már létezett, de azóta már elpusztult Szolgagyőr vára, a legkorábbi magyar közigazgatási egységekként létrehozott várispánságok egyike, mely először egy 1399-ben kelt oklevélben szerepel Zolga Gyeur alakban. Itt volt akkoriban az Alsó-Csallóköz központja; síkvidéki várként fa- és földsáncok védhettek, ezek pedig a tatárjárás idején nem tudtak ellenállni a pusztításnak; többé már nem építették fel; megmaradt, használható romjait a közeli települések újjáépítéséhez használták fel. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola működik, alapiskolája Kisudvarnokkal közös. Szűz Mária nevének szentelt római katolikus temploma 1954-ben épült. 17. századi eredetű kastélyát a 19. században klasszicista stíliusban átépítették. A községhez tartozó Búslakon (az egykori Vilmos major helyén) ökológiai gazdálkodást folytató iskolagazdaság működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Udvarnok, Nagy Udvarnok. Két falu Pozsony Várm. Kis Udvarnoknak földes Ura Marczal, és Bakó Urak; Nagy Udvarnoknak pedig Pókateleki Konde Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szerdahelyhez, Bögöly Pátonyhoz, Solymoshoz, és Enyedhez is közel; határjok két nyomásbéli, réttyek, legelőjök középszerű, piatzok Somorján, és Szerdahelyen.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Udvarnok (Kis- és Nagy-), Poson vm. két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Szerdahelytől 1/2 mfld. Az első 339 kath., 22 ref., 18 zsidó; a második 320 kath., 10 zsidó lak. F. u. több közbirtokos nemesek. Dohányt termesztenek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyudvarnok, kisközség az Alsó-Csallóközben. Házainak száma 58, róm. kath. vallású magyar lakosaié 372. Körjegyzőségi székhely. Legrégibb nyomát 1341-ben talájuk, a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. 1380-ban I. Lajos király Pókateleki Miklós fiát, Jakabot és testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. Bővebben