Negyed

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld délkeleti sarkában, a Vág jobb bartján, Vágsellyétől 19 km-re délre, Gútától 14 km-re északra fekszik. A Vágsellyét Komárommal (37 km) összekötő 573-as főút áthalad a községen, itt van a Vágsellye-Negyed vasútvonal végállomása. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Vágfarkasddal, határa a Vág mindkét partjára kiterjed. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Területe (36,01 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 4479, 1921-ben 4424, 1939-ben pedig 4798, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egyharmadát kitelepítették Magyarországra, a betelepült magyarországi szlovákok révén pedig vegyes magyar-szlovák településsé vált. Az 1939-1991 közötti időszakban lakosságának egyharmadát elveszítette. Bővebben

Történelem

A község a zoborhegyi bencés apátság birtoka volt az első ismert írások idején. Neve onnan származik, hogy lakói a jövedelmük negyedét tartoztak beszolgáltatni a földesúrnak. Lakóinak fő mestersége a halászat, állattartás, szövés és fonás volt, a források említik az egykor a Duna-vidék különlegességét jelentő vizahalászatot is. A tatárjárás idején elpusztult a falu. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda, valamint könyvtár működik. Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült. Reormátus templomát 1937-ben, baptista imaházát az 1910-es években, evangélikus temploma pedig 1972-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NEGYED. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Selyéhez két mértföldnyire, fája van, terméseiket helyben el adhattyák, lakosai kereskedhetnek Vág vizén, szőleje nints, földgye, réttye jó, de néha az áradások károsíttyák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Negyed, népes magyar falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Poson és Komárom vmegyék szélén. Lakja 1165 kath., 2015 ref. Van benne kath. paroch. templ. ref. szentegyház és ekklézsia, továbbá van réve a Vághon. Határa nagy kiterjedésű s termékeny: bővelkedik buzával, zabbal, árpával, kölessel, kukoriczával, szénával, náddal sat. – Legelője bőven lévén, sok marhát, lovat, juhot tart. Káposztával, hagymával, s más zöldségekkel szintugy kereskednek mint a farkasdiak. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Érsekujvár.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Sellye, Vecse, Hosszúfalu, Tornócz, főleg pedig Farkasd és Negyed kitűnő káposztát termesztenek; e két utóbbi község lakói sárga répát, petrezselymet, hagymát is annyit termesztenek, hogy szomszédjaik „hagymások”-nak is nevezik őket. Ez okoknál fogva itt a földnek nagy az ára; egy holdnyi káposztás földért 150 forint évi bért is fizetnek, mert a bérlő csak középtermés mellett is nemcsak családját tartja el belőle; hanem a jövőre is félre tehet valamit.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Negyed, magyar nagyközség, a Vág jobb partján, 3848 túlnyomóan ev. református (2353), ezenkivül r. kath. és izraelita (113) lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Tót-Megyer. Ev. ref. temploma 1787-ben épült, kath. temploma pedig 1761-ben. Kegyura a nyitrai püspök. A katholikusoknak már 1701-ben volt itt iskolájuk. A község egyik dülőjén 155számos kőkori cseréptárgyat, törmeléket stb. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Negyed, v. Nyitra vm. (Neded, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. vágsellyei esp. ker-ében. - Szemő filiájából 1761: alapították. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a nyitrai pp. Anyanyelve 1880: m. - Lakói 1940: 1943 r.k., 1 g.k., 9 ev., 2514 ref., 119 izr., 55 bapt., össz. 4641; 1991: 2159 m. (67,11%), össz. 3217; 2001: 1982 m. (62,39%), össz. 3177. ** Némethy 1894:200. - Gerecze II:564. (s.v. Negyesd?) - Schem. Strig. 1917:115. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Negyed. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Gara. A község területe 6258 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 4798.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Negyed nk. vágsellyei járás. A XII. században a zobori apátságé, később a nyitrai püspök tulajdona. Területe: 6.258. Lakosság: 4.798. Ebből m.: 4.786, szl.: 7. Magy. beszél: 4.795. Vallás szerint: r. k. 1.999, ref. 2.598, ev. 6, izr. 129. Fb. I. 4, II. 20, III. 551. Népsűrűség: 133.2. Lakóház: 1.009. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Vágsellye, csö. Vágfarkasd. Vá. posta és távbeszélő helyben.