Néver

Néver a Zoboralja kistáj (Zsitvamenti-hátság) keleti részén, a Tríbecs-hegység déli előterében, a Dervence-patak (Drevenica) partján fekszik, 175 méteres tengerszint feletti magasságban, Nyitrától 18 km-re keletre, Aranyosmaróttól 10 km-re nyugatra. Határa 165-220 méteres magasságban fekvő, enyhén hullámzó dombvidék, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület, erdeje és külterületi lakott helye nincs. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Aranyosmaróti járáshoz (1996. július 23. óta) tartozó község. 1881-ben az addig Bars és Nyitra vármegyék között megosztott falut (a határt évszázadokon át a Dervence-patak alkotta) teljes egészében Bars vármegyéhez csatolták. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig az Aranyosmaróti, 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz. Bővebben

Népesség

Néver a zoboraljai magyar nyelvszigethez keletről csatlakozó, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar, mára túlnyomórészt szlovák nemzetiségű (2011-ben 89,6 %) község. Az egykori kisnemesi faluban a 18. századtól került többségbe a szlovákság. 1910-ben még a lakosság több mint egyharmada (35,9 %), 1921-ben már csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1156-ból ered, amikor „Neuerci” néven szerepelt. Neve szláv személynévi eredetű (jelentése „hitetlen”). Első templomáról már a 12. századból tudomásunk van. 1275-ben Neuir, 1295-ben Neuer, 1372-pedig Newery formában említik az okiratok. A középkorban az esztergomi érsekség birtoka volt (királyi hálóhordozók lakták), később a verebélyi és szentgyörgyi érseki székhez tartozó kisnemesi falu. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1760-1772 között épült barokk-klasszicista stílusban. Kastélya a 17. század végén reneszánsz stílusban épült, 1820-ban klasszicista stílusban átalakították. Jelenleg romos állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÉVER. Néverice. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Csiffráthoz nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító, piatza Aranyos Maróton egy mértföldnyire, ’s másútt is; vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Néver, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vármegye szélén: 401 kath., 3 evang. lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Néver, Nyitra vármegye határán fekvő tót kisközség, 586 róm. kath. vallású lakossal. A községben több nemesi kúria van. A gróf Tolvay-féle kúria 1700-ban épült, később a Bacskádyak tulajdonába került, kiktől Matyasovszky Lipót kúriai biró vette meg és most özvegye bírja. A Pereszlényi-féle kúria 1838-ban épült és most Conlegner Károly tulajdona. A Jeszenszky-féle kastély Puszta-Határon 1820 körül épült és előbb Szirányi József, majd báró Lindeloff Henrik tulajdonába került, a ki átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Bővebben

Helységnévtár

Néver (Nevér), [Finta és Pusztahatár p.], rk. 523 Lédec, ág. 1 - , izr. - Lédecz és Nagy-Szelecsény.