Ragyolc

A község a Füleki-medence legdélebbi részén, az Ajnácskői-hegység (Monosza, 585 m) és a Karancsvidék vulkanikus hegyei által körbevett medencében, a Gács- és a Monosza-patak összefolyásánál fekszik, Fülektől 6 km-re délre, Salgótarjántól 16 km-re északra. Áthalad rajta a 71-es (Losoncot Sátorosbányával összekötő) főút, érinti a Losonc-Salgótarján vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2011 óta nincs). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 1059, 1921-ben 1209, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 16 % volt. Az 1920-as években nagymértékű szlovák betelepítés folyt a községbe (Csőrepuszta, Sátorosbánya) a csehszlovák földbirtokreform és kolonizáció keretében. Ennek eredményeként 1921-1930 között 85,6 %-os népességnövekedés (1209 főről 2244-re) következett be, 1930-ra a (cseh)szlovákok aránya 41,4 %-ra nőtt (a visszacsatolás utáni népszámláláskor, 1941-ben arányuk 22,4 % volt). Bővebben

Történelem

A település feltehetőleg a 10.-11. században keletkezett, egyike volt a határ menti övezet védelmének érdekében létrejött, katonai szolgálatot teljesítető falvaknak. Az első írásos emlék 1246-ból származik (IV. Béla király levele), melyben a területet Pok nembeli Móricznak ajándékozza. 1439-ben a település Radocz (Ragyowcz) néven szerepel. A 14.-16. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Magyarok Nagyasszonyának szentelt római katolikus temploma 1913-ban épült szecessziós stílusban. A Vécsey-kúria szintén szecessziós stílusú alkotás 1894-ből.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAGYÓLCZ. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Fülek-Püspökihez nem meszsze, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ragyolcz, magyar falu, Nógrád vmegyében, 663 kath. lak. – Határa hosszas, de keskeny; földe, rétje jó. F. u. a Csoma örökősök, Marjássy smt. Ut. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ragyolcz. Fülek közelében fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 145, róm, kath. vallású lakosaié 1039. Postája és vasútállomása helyben van, távírója pedig Füleken. Az 1548. évi összeírásban két helységként szerepel. Az egyik Egyházas-Ragyolcz, melynek Ragyolczy Zsigmond volt a földesura és a másik Kápolnás-Ragyolcz, mely Ragyolczy Benedeké volt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ragyolc. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Abroncspuszla, Bükkrétpuszta, Csőrepuszta, Édespatakpuszta, Györkvölgypuszta, Kismalom, Kismedvés, Macskalyuk, Mizsore, Monoszapuszta, Rónapataka, Sátorosbánya. A község területe 7040 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2289.