Fülek

Fülek a Cseres-hegység (keletről az Ajnácskői-hegység, nyugatról a Karancsvidék) között elterülő Füleki-medencében fekszik, a Béna-patak mentén, Losonctól 16 km-re délkeletre, Salgótarjántól 23 km-re északra, Rimaszombattól 29 km-re délnyugatra. A 71-es főút Losonccal és Sátorosbányán (13 km) keresztül Salgótarjánnal köti össze, az 571-es út pedig Feleden (28 km) át Sajószentkirállyal (53 km) teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

1872-ig mezőváros volt, majd 1913-ig Nógrád vármegye Füleki járásához, 1913-20 között Losonci járásához tartozó nagyközség (1878-ig a járás székhelye). Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig, majd 1960-tól a Losonci járáshoz tartozott, 1951-1960 között az ideglenesen helyreállított Füleki járás székhelye volt. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Bővebben

Népesség

A 19. század végétől kezdve a kedvező forgalmi helyzetű, szénbányavidékekhez közeli város lakossága gyorsan gyarapodott, 1880-1938 között csaknem megháromszorozódott (1697 főről 4838-ra nőtt), 1938-1991 között megduplázódott, majd az 1991-2001 közötti (Bolgárom önállósulásával összefüggő) csökkenést 2001-2011 között ismét 6 %-os növekedés váltotta fel (10 198 főről 10 817-re). Bővebben

Történelem

Az első írásos emlék a füleki várról 1242-ből származik. 1246-ban IV. Béla elkobozta a várat a Kacsics nemzetségből származó Fulkó rablólovagtól és odaajándékozta a Pok nembeli Móric királyi pohárnokmesternek. Fülek 1423-ban mezővárosi privilégiumot kapott. Várát 1435-ben a huszita háborúk során megerősítették. 1544-ben Bebek Ferenc gömöri főispán birtokába került, aki 1548-ban Alessandro da Vedano tervei alapján kibővíttette és megerősíttette a várat. Bővebben

Mai jelentősége

A város zománcgyáráról (Kovosmalt) és bútorgyáráról híres, határában bazaltkitermelés folyik. Az észak-nógrádi magyarság oktatási és kulturális központja, kétnyelvű gimnáziummal és két magyar alapiskolával (Koháry István Alapiskola, Mocsáry Lajos Alapiskola). Legfőbb nevezetességei a 13. századi vár romjai, ahol 1999-ben tanösvényt alakítottak ki. A ferencesek Szűz Mária mennybevételének szentelt templomát és kolostorát, mely 1513-ban épült, a 18. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FÜLEK. Hajdani omladozott Vár Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, eredetét vette a’ köz régi beszéd szerént, egy Filep nevezetű juhásztól, a’ ki juhait őrízdegélvén, véletlenűl valami nagy kintsre talált, és az által meggazdagíttatván, e’ Várnak alapját, ’s falait is ő építtette, sőt a’ hajdan olly nevezetes Bebek Nemzetség törzsökének is állíttatik. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fülek, (Filek, Filakowa); magyar mv., Nógrád vmegyében, Gömör vmegye szélén, egy igen kies vidéken: 1600 kath. lak. Van itt egy nagy Ferenczi monostor és templom, mellyet gr. Koháry István alapitott, s most is ezen szerzetesek teszik a plébániai szolgálatot. Földjei meglehetősek; szőlőhegye sovány, de aljában szép szilvások és gyümölcsösök vannak, különösen híres nagy jóizű almája. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Galsán túl van Fülek mezőváros, illetőleg nagyközség 1.904 lakossal. E kir. járásbírósági székhely, az állami vasút mellett a Béna völgyén a Hársas hegy és a Hegyes domb alján fekszik. Igen szép látvány a vasút felől a vár, meg a magas, öreg lombos fákban gazdag séta-kert, melyben a gróf Berchtold-féle, múlt századi emeletes kastély tűnik föl; azután a barátok tornyos egyháza és zárdája. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fülek. A gömöri határszélen, a budapest-ruttkai vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, a hasonnevű járás székhelye. Házainak száma 358, lakosaié 2653, akik csekély kivétellel római kath. vallásúak. Postája, távírója, távbeszélő és vasútállomása helyben van. Egyike a vármegye legrégibb helységeinek. Vára 1246-ban már fennállott, mikor a székesfehérvári országgyűlésen panaszt emeltek a vár ura, Falkos ellen, hogy hamis pénzt veret és rablásaival folytonosan háborgatja a környéket. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Fülek, v. Nógrád vm. (Filakovo, Szl.): 1. vár. A tatárdúlás (1241-42) után építtette a Kacsics nemzetség. Fontos utak kereszteződését védte. 1320: Károly Róbert ostrommal vette el Csák Mátétól. Ezután kir. vár. 1451: rövid időre megszállták a husziták. Később a Perényi, majd a Bebek család birtokolta. A török közeledtével megnőtt katonai jelentősége, Bebek Ferenc jelentős erődítéseket végeztetett rajta. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fülek. Már az Árpádházi fejedelmek idején népesült. A középkorban híres-neves vára építésének ideje ismeretlen. EIső okleveles említését 1246-ban találjuk. Ez időben a székesfehérvári országgyűlésen a környéki nemesek bepanaszolták a vár urát, Falkost, hogy rablólovag módjára rá-rácsap a környékbeli községekre és az átvonuló kereskedőkre, azokat fosztogatja s még hamis dénárokat is veret. Bővebben

Baloghy Dezső - nógrádi Pap Gyula - báró Nyári Albert - Telekiné Nagy Ilona - Kovács Lajos - Bacskai Béla - Teleki Tibor - Agócs Zoltán - Csaba Miklós - Bocsárszki Pál - Mázik István - Szvorák Katalin