Sajógömör

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében, a Sajó jobb partján, az Őr-hegy déli lábánál, Tornaljától 3,5 km-re északra, Pelsőctől 15 km-re délre fekszik. Területén keresztülhalad a 16-os főút Tornalja-Pelsőc közötti szakasza és a Bánréve-Rozsnyó vasútvonal (megállóhely), maga a falu a 16-os útról a vasútállomásnál illetve Beje-Tornalja között elágazó mellékutakon közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. A középkorban Gömör vármegye székhelye volt. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (17,97 km²) 1910-38-hoz képest (17,99 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

1910-ben 1267, 1921-ben 1239, 1938-ban pedig 1136, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után szlovákiai és romániai szlovákokat telepítettek a községbe, de túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte. 1938-2001 között népességének 28,7 %-át elveszítette, 2001-2011 között csekély (7,2 %-os, 810 főről 868-ra) népességnövekedés figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Vára a 11. században épült, Gömör vármegye első székhelye és névadója, a legkorábbi várispánságok egyike, amely a tatárjárás után is jelentős maradt. A Szent István korábban megszervezett királyi várgazdaságot innen igazgatta az ispán, ez valószínűleg inkább erősségszerűen kiépített uradalmi központ, semmint kővár volt. A vár alatti település a 12. század végére alakulhatott ki, 1198-ban "Gomur" alakban említik először. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik, határában napkollektoros erőmű található. Ásványvízforrásának (Csevice) vizét Tornalján palackozzák. Evangélikus temploma 1882-ben neogótikus stílusban épült, a Szent-Ivány-kastély barokk-klasszicista építmény a 18. századból. 1914-ben avatták fel Mátyás király egészalakos bronzszobrát, Holló Barnabás alkotását. A helyi születésű, Czinka Panna cigányprímás szobrát 1992-ben, Gömörország emlékművét 2006-ban avatták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GÖMÖR. Régi mező Város Gömör Vármegyében, földes Ura Gerhárdt Uraság, lakosai evangyelikusok, fekszik Sajó vize mellett, melly folyó víz e’ Városnak alsó részét hasíttya, Rozsnyóhoz 3 1/2, Jolsvához pedig 2 mértföldnyire, ’s az evangelikusoknak oskolájok által nevezetesíttetik, hova a’ magyar Nyelvnek kedvéért is számosan öszve gyűlnek a’ tanúló ifjak. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sajó-Gömör városa, Gömör vmegyében, alulról ut. p. Tornallja, felülről Beretke helységekkel határos. A város alsó véginek egy részét napkeletről a Sajó vize mossa, napnyugotról pedig egész végig egy hegy emelkedik. A város közepén van az evangelikusoknak nagy templomjok és oskolájok, hol a magyar nyelv kedveért Árva, Turócz, Liptó s más megyékben lakozó szülék örömmel s nagy számmal járatják figyermekeiket. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen negyedórányira esik a Sajó jobb partján Sajó-Gömör. Régi helység. Polgári iskolájának alapját a közjóra mindig áldozni kész Szentiványi Miklós vetette meg. Ide való volt Czinka Panna, a múlt századbeli híres hegedűsnő. Mátyás király a monda szerint itt szólította kapáló versenyre a megye urait, itt adott nekik tanúlságos leczkét a földmíves nehéz munkájáról. Várhegyéről, melyen már romokat sem találunk, nagy vidéket belátni.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sajógömör, sajóvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 285 házzal és 1336, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. A vármegye legrégibb községeinek egyike és ősi székhelye, melynek vára már a honfoglaláskor fennállott és a melyet a névtelen jegyző is Gumur néven, mint Gumur vezér várát megemlít. IV. Béla alatt Szepessy Gallusra, a Máriássyak egyik ősére jutott és 1389-ben Castrum Gumuriense, később pedig Ghemerum néven szerepel. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Sajógömör, v. Gömör és Kishont vm. (Szl.): vár. - Szt István (ur. 997-1038) idején épült várispánság székhelyeként. A tatárdúláskor (1241-42) vsz. elpusztult, sokáig nem említik. 1427: a Bebek családé volt. 1460: Mátyás kir. serege visszafoglalta a huszitáktól. Lehet, hogy az ostrom során rommá lett, később nem szerepel. - Lakói 1991: össz. 862, m. 744 (86,31%); 2001: össz. 810, m. 673 (83,09%). Bá.B. Györffy II:500. - Vártúrák III:271. - Mészáros 1988:245.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Sajógömör. A vármegye legelső települései közt szerepel, amit az Őrhegyen talált bronzkori leletek is igazolnak. A megyének ősidőkben székhelye volt, vára pedig már a honfoglaló magyaroknak is munkát adott. Anonymus Gumur vezér váraként említi az akkori erődítményt. IV. Béla uralkodása alatt Szepessy Gallus kapta meg a várat. Az új várúr nemzetségéből eredt a későbbi Máriássy-család. Bővebben

Czinka Panna - Deák János - Kisfaludy Lajos - Gömöri Kovács István - Dusza János - Batta István