Szentmihályfa

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, a Patonyszélen található, Dunaszerdahelytől 10 km-re nyugatra, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén (megállóhely). Területe hosszan elnyúlik északkeleti irányban egészen a Kis-Duna menti erdőig. Területét érinti az 572-es (Dunaszerdahely-Pozsony) út, melyet a község központjával 2 km-es bekötőút köt össze. Nyugatról Lögérpatony, délnyugatról Gelle, keletről pedig Diósförgepatony községekkel határos. Mellékutak kötik össze Felsőpatonnyal (2,5 km), Diósförgepatonnyal (2 km) és Gellével (4 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott kisközségként. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye Dunaszerdahelyi járás). 1940-ben hozzácsatolták Csécsénypatonyt, melyet 1960-ban átcsatoltak a szomszédos Lögérpatonyhoz. Területe (10,65 km²) 1921 óta változatlan. Két településrészre oszlik: Szentmihályfa és Kolónia.

Népesség

Népessége 2001-ig csak lassan növekedett (1921-2001 között 35 %-al). Az ezredforduló után a kedvező közlekedésű és földrajzi fekvésű rendelkező községbe felgyorsult a betelepülés, 2001-2011 között csaknem egyötödével nőtt lakossága, ezzel párhuzamosan a szlovákok arányszáma megduplázódott és ma már a lakosság 19,1 %-át teszik ki (1991-ben ez az arány még csak 5 % volt). A lakosság 3/4-ét a magyar nemzetiségűek alkotják. A lakosság túlnyomó többsége (78 %) hagyományosan római katolikus vallású. A községben számottevő (12 %) roma lakosság él.

Történelem

Az esztergomi főegyházmegye névtára szerint a szentmihályfai plébániai egyház 1050. évtől áll fenn, ez azonban okirattal nincs alátámasztva. Hogy régi plébániai egyház, azt ugyan a pázmányi jegyzék, valamint az 1390. évi okirat tanúsítja. Kezdetben a falu pozsonyi várbirtok, első ismert földesura Orros Péter mester, 1332-ben zarándoklata előtt tett végrendeletében hitbér fejében nejére, Ilonára és leánynegyed címén lányára, Margitra hagyta. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda, több szomszédos községet ellátó egészségügyi központ működik. Szent Mihálynak szentelt katolikus temploma a 14. sz. második felében gótikus stílusban épült, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENT MIHÁLYFA. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dióshoz közel; határja két nyomásbéli, ’s leginkább rozsot terem, réttel, legelővel bővelkedik; erdeje nints, piatza Somorján.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szentmihályfa, alsócsallóközi magyar kisközség, 70 házzal és 433 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. A esztergomi főegyházmegye névtára úgy tudja, hogy e községet már 1050-ben említik. Egyháza is már az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja fel. Mai temploma késői gót stilű és a XVI. század elejéről valónak látszik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szentmihályfa, Szentmihályfalva, v. Pozsony vm. (Michal na Ostrove, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1390: már létezett. Tp-át Szt Mihály tiszt-ére szent. Anyakönyvei 1736-tól. Kegyura 1880: Batthyány József gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Benkepatony, Bögölypatony, Csécsénypatony, Diósförgepatony, Lögérpatony. Bővebben