Szepsi

A város a Kanyapta-medence északi peremén, a Szlovák-Karszt délkeleti és a Kassai-hegyalja hegyvidékének délnyugati lábánál, a Bódva-patak völgyében fekszik, a 16-os országos főútvonal és a Kassa-Torna vasútvonal (Rozsnyó-Kassa szakasz, vasútállomás a szomszédos Makranc határában) mentén. 1894 óta vasúti szárnyvonal köti össze Jászón át Mecenzéffel. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó város. Az 1870-es évekig mezővárosi rangot viselt, majd nagyközségként 1881-ig Abaúj vármegye, 1881-1920 között pedig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. 1920 után a Csereháti és a Tornai járás Csehszlovákiához csatolt részeiből létrehozott Szepsi járás székhelye lett egészen 1960-ig, amikor a Kassa-környéki járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Szepsinek 1910-ben 2197 (Bodolóval együtt 2699), 1921-ben 2007 (2568), 1938-ban pedig 2280 (2799), túlnyomó többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben mindössze 5 % volt. A 20. század második felében Szepsi népessége ugrásszerűen megnőtt - 1938-1970 között két és félszerése nőtt, majd 1970-2011 között ismét csaknem duplájára ugrott (5719 főről 11 068-ra). Bővebben

Történelem

A magyar törzsek érkezése után a kazár-kabar eredetű Aba nemzetség s mellette a Bárca-Tekele nemzetség telepedett le a vidéken. A város első írásos említése 1255-ből való, ám ez csupán az eredeti okirat másolata, amely 1150-ben készült, de a tatárjárás alatt megsemmisült. Ez az okirat Zekeres-ként említi a várost, de 1266-ban már Scepsy-Scekeres alakban fordul elő a város neve, mely utal az ott élők foglalkozására, akik királyi szekeresként itt éltek, valamint lótenyészetük is volt itt. Bővebben

Mai jelentősége

A város a Bódva-vidék központja, a Kassa-környéki járás legnépesebb települése. Fafeldolgozó-, gép- és építőipara számottevő, határában (Bodolónál) napkollektoros erőmű működik. Fontos oktatási központ, öt óvodával, három általános iskolával (ezekből egy-egy magyar nyelvû), egy szlovák-magyar kétnyelvű kisegítő iskolával és mezőgazdasági szakközépiskolával, egy-egy magyar és szlovák gimnáziummal. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SEPSI. Moldau, Moldava. Magyar Mezőváros Abaúj Várm. földes Ura Gr. Vandernot Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bódva vize mellett, Jászóhoz nem meszsze, kies térségen. Hajdani lakosai a’ Királynak hadi butorait hordozák a’ hadban, ’s jeles szabadságaik valának; határja leginkább térséges, és jól termő; vagyonnyai külömbfélék; malmok alkalmatos; eladásra is jó módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szepsi, (Moldau, Moldava), régi nevezetes magyar mv., Abauj vmegyében, Kassához nyugotra 5 órányira, a Bódva mellett, termékeny síkságon, 1082 kath., 67 evang., 1232 ref., 6 n. e. óhitü, 22 zsidó lak., kik hajdan királyi kerékgyártók voltak, a királyi butort ők vitték táborba, s innen szép szabadságokkal ajándékoztattak meg. Jelenleg többnyire mesteremberek, főleg csizmadiák és timárok. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább keletre, a Bódva felső völgyének tágas torkolatában Szepsi mezőváros és járási székhely áll régies ház-soraival, melyekben közel 2.000 lélek lakik. Van egy újabb református és egy régi római katholikus temploma, mely a XIV. században csúcsívesen épűlt, de a többszörös megújítás nagyon kivetkőztette eredeti alakjából. Hajdan erődtemplom volt; ma is kőfal keríti. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A BÓDVA- és a Kanyaptavölgy találkozása pontján, Kassától 30 kilométernyire délnyugatra fekszik Szepsi városa, mely hosszan nyulik el a Bódva mellett. Székhelye a csereháti járásnak, mint ilyen a szolgabiróságnak; van járásbirósága, telekkönyvi hivatala, adóhivatala, pénzügyőri- és csendőr-örsparancsnoksága. Kiinduló pontja a felső-bódvavölgyi (szepsi-meczenzéfi) szárnyvasutnak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szepsi, Moldau, v. Abaúj-Torna vm. (Moldava nad Bodvou, Szl.): 1. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1915: Alsómecenzéf, Buzita, Csécs, Hernádpetri, Hidasnémeti, Jánok, Nagyida, Perény, Somodi. - 2. plébánia. 1255: Zekeres. 1332: már pléb. Tp-át 1311: a Szentlélek tiszt-ére sztelték, a mait 1896: építették. Lakói 1530 k. ref-ok lettek. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A vidék járási székhelye a színtiszta eredetű Szepsi nagyközség. Magyarságának tisztaságát nagyon kevés szlovák kisebbséggel egészen az összeomlásig megőrizte. Az összeomlással előállott új hatalmi törekvéseknek azonban Szepsi sem tudott ellentállni és az 1921-es népszámlálás adataiból már csak 93%-os magyar többség került ki. majd az. utána következő elvándorlások és betelepülések folytán az 1930-i népszámlálásig 74%-ra süllyesztik ezt az arányszámot. 1938-ban mindössze 1% németet és 1% szlovákot találunk a községben. (...) Szepsi. A község területe 2087 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2280.