Úszor

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 5 km-re északkeletre fekszik, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén, melyen vasútállomása és megállóhelye is van. 1915-től az 1990-es évek végéig szárnyvonal kötötte össze Somorjával (a személyforgalom már a 70-es évek közepén megszűnt). A községhez tartozó Fakópusztán halad át a Somorját Szenccel (25 km) összekötő 503-as út. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolva a Somorjai járáshoz tartozott 1960-ig, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A község területe 1921-hez képest 72 hektárral növekedett (7,38 km²-ről 8,10 km²-re).

Népesség

A száz évvel ezelőtt még majdnem színmagyar település a 20. század viharai nyomán előbb vegyes lakosságúvá, majd napjainkra szlovák többségűvé vált. A két világháború közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1926-ban az Úszorhoz tartozó Fakópusztára, a Pongrácz család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák telepesek költöztek. Bővebben

Történelem

A települést 1230-ban „Vzor” néven említik először. 1282-ben „Vzur”, 1290-ben „Wozor”, 1294-ben „Zor”, 1808-ban „Uszor” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Egykori templomát már 1390-ben említik, ma a községnek csak egy kápolnája van. Több nemesi család birtoka volt. A 16. században a Farkas, a 17. században a Forgách, a 18. században a Bittó és Naszvady, a 19. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda, valamint 1949 óta növénynemesítő állomás működik. Római katolikus (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1883-ban neogótikus stílusban épült.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Uszor, (Ausztern), Poson m. magyar falu, ut. p. Somorjához 1/4 órányira: 159 kath., 9 evang. lak., egynehány urasági lakházakkal. Szántóföldei középtermékenységüek; rétje, erdeje nincs. F. u. a Naszvady, Udvarnoky örökösök, u. m. Bittó, Petőcz, Sárkány, s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Uszor, magyar kisközség a Csallóközben, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 279, a házainak száma meg 37. Szintén régi község, mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. Öt évvel később Uzor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. 1339-ben Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk, 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. Bővebben