Verebély

Verebély a Zsitva bal partján, a Zsitvamente kistáj közepén, a Zoboralja dombvidékének keleti lábánál fekszik Nyitrától 21 km-re délkeletre, Érsekújvártól 37 km-re északkeletre, Aranyosmaróttól 20 km-re délnyugatra, Lévától 24 km-re nyugatra. Verebélynél ömlik a Zsitvába az északnyugatról érkező Geszti-patak (Hosťovský potok), valamint a keletről jövő Névedi- (Širočina) és a Tildi-patak (Telinský potok). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó város (1960 óta). Verebély 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásának székhelye volt. Mezővárosi címét 1871 után elveszítette és bár járásszékhely maradt, kisközséggé fokozták vissza. Csehszlovákiához csatolása után községként a Verebélyi járás székhelye maradt 1960-ig, ekkor, bár várossá nyilvánították, egyben megszűnt járásszékhely lenni és a Nyitrai járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Verebély a korábbi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő kisváros, etnikai kontaktzónát alkotó kistérség központja. 2011-ben 8970 lakosa volt, túlnyomó többségében szlovák nemzetiségűek (92,7 %). A magyar nemzetiségűek aránya mindössze 3,8 % volt (339 fő), a magyar anyanyelvűeké egyharmadával magasabb (5,0 %, 445 fő). A város magyar lakossága vélhetően nagyrészt az 1970-ben (a Verebélybe olvasztása előtti utolsó népszámláláskor) még magyar többségű (73,3 %) Aha városrészben összpontosul. Bővebben

Történelem

Verebély első írásos említése 1265-ből ismert (ekkor „Verebel”, majd 9 évvel később „Werebel” néven szerepelt), bár már jóval korábban lakott hely volt, egyike Bars vármegye legrégebbi településeinek. A 13. század végén az esztergomi érsekséghez tartozó vásáros hely volt, mint egyházközséget 1346-ban említik először. 1319-ből származik az első forrás az itteni vízimalmokról. Bővebben

Mai jelentősége

Verebély fontos elektrotechnikai és gépipari központ, több autóipari multinacionális vállalat is működik itt („Matador” – présüzem, „Miba Steeltec” – fékpofák gyártása, „Kongsberg” – váltók, váltókarok és fékrendszerek gyártása), mezőgazdaságának kiemelkedő ága a szőlőtermesztés és a szarvasmarhatenyésztés. Szlovák tannyelvű gimnáziuma és több alapiskolája van, itt működik a Godin Imre Művészeti Alapiskola és az Adoremus énekkar. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VEREBÉLY. Magyar Mezőváros Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Benedekhez 2 mértföldnyire; vagynak benne Kuriák is, mellyek között leg nevezetesebb C. Boronkay Uraságé, holott a’ F. Tsászárnak Pozsonyból Selymetzre lett útazásakor éjtszakai nyugodalma vala. Posta is van benne; földgye, és szőlőhegye termékeny, réttye, legelője elég van; borait könnyen, és jó áron helyben is eladhattyák, malma alkalmatos, vásárjai is esnek, fája kevés van. AHA. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Verebély, Bars m. magyar-tót m.v., Nyitra vmegye szélén, a Zsitva vize mellett, a posoni országutban: 1521 kath., 3 evang. lak. Fő helye ez a tőle neveztetett primatialis praedialista széknek, honnan a gyülések is ezelőtt itt szoktat tartatni. Van itt egy kath. paroch. templom, cs. k. sóház és postahivatal. Határa termékeny, és igen sikéres buzát terem; rétjei jók; marhatenyésztése nevezetes; bora középszerű, de fája kevés. Aha, (Ohaj), magyar-tót falu, Bars vgyében, a Zsitva partján; 663 kath. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Zsitva mellett Zsitva-Gyarmat nemesi közbirtokossági község érintésével éjszaknak fekszik Verebély járási székhely. Ez a város a török hódoltság idejében teljesen elpusztúlt. Érsekújvár eleste után a magyar erő Verebélyre szorúlt s itt négyszög-várat épített, melynek föntartásáról az 1625. évi XIX. törvényczikk szerint a megye gondoskodik. Az 1631. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Verebély, földrajzi fekvésénél fogva a Zsitvavölgynek mintegy középpontját alkotja. Vásárjoggal bíró, igen élénk forgalmú, magyar és tót kisközség, 2484 túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Mikor vette fel mai nevét: kideríteni nem lehet. Annyi azonban bizonyos, - mint ez, eme műnek őstörténelmi részében bizonyítva van, - hogy már a neolit- és barbár bronzkorban, tehát időtlen-idők előtt, ama földterületen, melyen a mai Verebély van, az ősember nemcsak tartózkodott, de állandóbban meg is telepedett, mint ezt a feltárt lelőhelyek, konyhahulladékok telepei, kő-, agyag- és csont-eszközkészítő s bronz-öntő műhelyek igazolják. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Verebély, v. Bars vm. (Vráble, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Alsógyőröd, Barsbesse, Barsfüss, Csiffár, Mellek, Nagymánya, Néved, Óhaj, Újlót, Zsitvabesenyő. – 2. plébánia. 1358: már létezett. Tp-át Szt Adalbert tit-ra sztelték. Mai Nagyboldogasszony tp-át 1901: építették. Akv. 1728-tól. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Bővebben

Helységnévtár

Verebély [Kőrös p,], RK. 1789 Esztergom, ág. 13 N-Szelecsény, ref. 10 -, IZR. 201 -, egyéb 9 -. Aha (Acha), rk. 660 Verebély, ág. 2 -, izr. 15 -, egyéb 2. Dicske, rk. 359 Verebély, (Bars m.), izr. 25 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Verebély. Már a történelemelőtti időkben települt hely. A község határában feltárt leletek, mint konyha hulladékhalmok, kő-, agyag- és csont eszközök garmadája népes és állandósult településre utal. A népvándorlás előtti évszázadokban erős földvár állott itt. A honfoglalás utáni néhány évszázadáról vajmi keveset tudunk. Először egy 1353-ban kelt határjárási levélben szerepel, mint „Verebei in villám Morouth". Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Verebély plébániája már 1358-ban létezett. Anyakönyvei 1727-től vannak. Temploma a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült és 1901-ben szentelték fel. Szőlőhegyén Szent Orbán tiszteletére épült kápolna van. A hívek anyanyelve magyar és szlovák. Kegyúra: a hercegprímás. Plébános: Zsák Lajos esperes, kerületi iskolafelügyelő. Káplánok: Czigány Imre és Bérezés Pál. Bővebben