Zsigárd

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Holt-Vág mentén fekszik, Vágsellyétől 12 km-re délre, Gútától 25 km-re északnyugatra, a Vágsellye-Negyed vasútvonal ("Csángó") mellett (vasútállomás). Mellékutak kötik össze Vágfarkasddal (8 km), Királyrévvel (5 km), valamint Pereden (5 km) keresztül Vágsellyével. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). 1957-ben területének 29,9 %-át elveszítette Érsekmajor Királyrévhez csatolásával, területe így 24,31 km²-ről 17,05 km²-re csökkent.

Népesség

A községnek 1910-ben 2626, 1921-ben 2663, 1939-ben 2601, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1947-es lakosságcsere során lakosságának egyötödét áttelepítették Magyarországra és a betelepítésekkel vegyes magyar-szlovák nemzetiségűvé vált. Az 1939-1991 közötti időszakban népességének 38,5 %-át elveszítette és lakosságszáma 1600-ra csökkent. Bővebben

Történelem

Neve valószínűleg a német Sieghard személynévből ered. A község hajdan nem a mai helyén, hanem a Faluhely nevű dűlőn állt – ez a török világban pusztult el. A Zsigárdy család ősi fészke, amelyben I. Károly megerősítette őket. A 16. századtól az esztergomi érsekség nagyszombati uradalmához tartozott, de a század második felében teljesen elpusztították a portyázó törökök – ezután nem az eredeti helyén épült újjá, hanem ott, ahol ma is áll. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, óvoda, valamint könyvtár működik. Szent Józsefnek szentelt katolikus temploma 1728-1730-ban épült barokk stílusban, a klasszicista stílusú református templom pedig 1784-ben épült. Szűz Mária nevének szentelt kápolnáját 1814-ben emelték. 1999-ben avatták fel a zsigárdi csata emlékművét a csata 150. évfordulóján.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSIGÁRD Népes Magyar falu Posony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Selyéhez 1 mértföldnyire; határjában legelője bőven van, szénával is kereskednek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsigárd, Poson m. nagy magyar falu, a holt Vágh mellett, Nyitra vmegye szélén: 1014 kath., 986 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Lakosai sok buzát, árpát, zabot, kölest termesztenek; tágas legelőjökön pedig számos szarvasmarhákat s lovakat tartanak, s azért vagyonosok. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Szered. 1849-ben jun. havában Görgey seregét itt megverték az egyesült osztrák és muszka császári hadak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsigárd, mátyusföldi nagyközség, 516 házzal és 2818, nagyobbára r. kath. vallású lakossal. E község hajdan nem a mai helyén, hanem a Faluhely nevű dűlőn állott s a török világban elpusztult. A Zsigárdy család ősi fészke, melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak, de a reformáczió alatt elveszítettek, a mikor az esztergomi érsekségé lett. Az 1553-iki portális összeírásban már az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Zsigárd, v. Pozsony vm. (Žihárec, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. vágsellyei esp. ker-ében. – Deáki filiájából 1727: alapították. Tp-át 1730: Szt József tit-ra sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. – Lakói 1940: 1505 r.k., 2 g.k., 15 ev., 855 ref., 9 izr., 2 egyéb vall., össz. 2388; 1991: össz. 1600, m. 1265 (79,06%). ** Némethy 1894:324. – Pozsony vm. 1895:130. – Gerecze II:688. (tp. 1728) – Schem. Strig. 1917:117. – Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zsigárd. A Zsigárd nemzetség törzsfészke. Róbert Károly király 1309-ben adományozta a Zsigárdyak ősének s e nemzetség kezén maradt közel másfélszázadon át, majd ami kor a reformáció idején javaikat elkobozták, Zsigárdot az esztergomi érsekség kapta meg s nagyrészt napjainkig megtartotta itteni birtokát. A szabadságharc idején határában ütközet volt s az ágyúlövedékek a községet felgyújtották. A csehek húszesztendős erőszakos uralma alatt a község magyarsága sokat szenvedett. Hozzátartozik Érsekmajor. A község területe 4224 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2601.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Zsigárd nk. vágsellyei járás. Sieghardt nevű dunántuli német gróf birtokaként 1200 táján létesült. A török időkben teljesen elpusztult, de újra települt az eredeti helytől 1 km-re. Régi helye ma is Faluhely dülő néven ismert. A szabadságharc idején a peredi csata Zsigárd területére is kiterjedt. A Vág áradása több ízben elöntötte. Területe: 4.224 k. Bővebben

Erdélyi Ignác - Ürge Ignác - Erdélyi László Gyula - Plesnivy Károly - Morvay László - Kaszás Margit (Morvay)