Abaújszina

Abaújszina a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Szakályi-patak (Sokoliansky potok) partján, 180 méteres (határa 161-207 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 18 km-re délre, a szlovák-magyar államhatártól 3 km-re északra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Kenyheccel. 2010-ben területének 79,6 %-át (1816 ha) szántóföld, 7,1 %-át (161 ha) rét és legelő, 5,3 %-át (121 ha) beépített terület és 2,0 %-át (46 ha) erdő foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassa járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910: 24,75 km², 1921: 25,60 km², 2011: 22,81 km²) 1910-hez képest 7,8 százalékkal csökkent: a 20. Bővebben

Népesség

A mai szlovák-magyar nyelvhatáron található Abaújszina népessége 2011-ben 2091 fő volt, melynek 81,4 %-a volt szlovák, 12,1 %-a (252 fő) pedig magyar nemzetiségű (19,5 %-a – 407 fő – magyar anyanyelvű), 5,1 %-a nem nyilatkozott nemzetiségéről. A lakosság mintegy egyhatoda (2013-ban 17,1 %-a) a roma etnikumhoz tartozik. A 18. század elején végbement elnéptelenedéséig a település magyar lakosságú volt, helynevei is magyarok. Bővebben

Történelem

Abaújszina első írásos említése 1249-ből származik „Scena” (Szena) alakban. Neve személynévi eredetű, magyar névadással keletkezett. Területe eredetileg az abaújvári várhoz tartozott. IV. Béla uralkodásának idején keletkezett, mint hospesek kiváltságos települése. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben „Zina” (Szina) alakban szerepelt, már templomos helyként. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Az eredetileg a 13. század közepén épült református temploma román és kora gótikus jegyeket őriz, mai alakját az 1828-as tűzvész utáni klasszicista stílusú átalakításakor, illetve 1905-ös historizáló stílusú helyreállításakor kapta. Mellette található az 1833-ban empire stílusban emelt Máriássy-síremlék. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kenyhetzhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Kassán nem meszsze.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szinna, (Senya) magyar-tót-orosz falu, Abauj vmegyében, Kassához délre 4 1/2 mfldnyire, a pesti országutban, 762 r., 240 g. kath., 27 evang., 397 ref., 159 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Sok korcsma; síkon fekvő szántóföldei bő termékenységüek. F. u. Patay, Marjássy, Soós, Óvári, Bernáth, Dézsy s m.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Alább délre fekszik Szina község, hol régen nem egyszer gyűlésezett a megye.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szina 200 házzal biró 1333 magyar és tót lakosu község, körjegyzőséggel és postaállomással. Távirója Hidas-Németi. E községnek a vármegye történetében nem egyszer volt szerepe. Közgyülést is tartottak itt. Katholikus templomának alapja nagyon régi. Plébániájának visszaállítása után 1782-ben első pátronusa Benyovszky szül. Ocskay Erzsébet volt. A községben jól berendezett szeszgyár működik. Teleky László nagybirtokosnak csinos kastélya van itt.

Helységnévtár

Szina, rk. 736 Kenyhec, gk. 242 Bölzse-Sziget, ág. 27 -, REF. 256 Tiszáninnen, IZR. 252

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Abaujszina. Okleveles első említését 1249-ben találjuk, mikor is IV. Béla a helybeli német telepeseknek olyan kiváltságokat ad, milyeneket Kassa polgársága kapott és nekik adja Kaettetio (Kéked?) és Bocsárd nevű földeket, 1255-ben pedig a csányi várispánsági földeket kapják meg 1276-ban az Aba - nemzetségbeli György kezén találjuk. Az 1427. évi adóösszeíráskor 70 portát jegyeztek fel itt. Határában Ferdinánd király osztrák hadai megsemmisítő csapást mértek Zápolya János király seregére. Hozzátartozik Lánczy-tanya. A község területe 4396 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1658.