Andód

A község a Kisalföld északi részén, az Érsekújvári-sík kistájon, a Cergát-csatorna mentén fekszik, Érsekújvártól 5 km-re nyugatra, Szímőtől 10 km-re keletre, az Érsekújvárt Szímővel összekötő út mentén. Északról Szímő, nyugatról Kamocsa, délről és keletről pedig Érsekújvár határolja. Északi és nyugati határa egyben Nyitra és Komárom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Érsekújvári járás). Területe (10,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1012, 1921-ben 1109, 1939-ben 1466, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1945 utáni kitelepítés és lakosságcsere során lakosainak mintegy egyharmadát Magyarországra telepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek be. 1991-2011 között népessége 8,8 %-al gyarapodott (1248-ról 1358-ra), ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya (a betelepülés és asszimiláció révén) 25,9 %-ról 40,4 %-ra, a magyar nemzetiségű lakosság már csak enyhe többséget alkotnak. A lakosság többsége (71,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

A régió ősi településeinek egyike. Már a honfoglalás előtt lakott volt, amelyre bronzkori, latén és római kori leletek is utalnak. I. (Szent) István korában királyi birtok, majd a (Hont-Pázmány nembeli) Szegi-Andai családé, illetve az Amadéké. A 15. században Beczkó várának uradalmához, innen a 16. században a Bánffy, majd a Nyári család birtokába került. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Szent Rozáliának szentelt római katolikus temploma 1858-ban klasszicista stílusban épült, fő nevezetessége az andódi születésű Czuczor Gergely emlékháza, akinek mellszobrát 1998-ban avatták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ANDÓD. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Érsek Ujvártól nem meszsze, mezeje ugyan elegendő, ’s jó módgya a’ fuharozásra, és kereskedésre a’ szomszédságban lévő Vág vizén; földgyei, és réttyei, első Osztálybéliek; de mivel mind a’ két féle fa nélkűl szűkölködik, szőlő hegye sints, ’s szántó földgyeik négy marhával miveltetnek, a’ negyedik Osztályba számláltatott.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Andod, vegyes magyar-tót falu, Nyitra vgyében, ut. p. Érsek-Ujvár mellett: 598 kath. lak. – Róna határa termékeny, legelője, réte elég; de sem erdeje, sem bora nincs. F. u. gr. Károlyi Lajos.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Andód kis-község, Czuczor Gergely születéshelye. Lakosainak száma 763; magyarok, r. katholikusok. Posta, táviró és vasúti állomás Érsekujvár. Temploma - mint kápolna - 1741-ben épült, de 1858-ban kibővítették. A község kis dombháton fekszik. Legrégibb földesura 1424-ben a Huntpázmán nemzetségbeli Szegi és később az Andai-család volt. Jelenleg gr. Károlyi Lajos uradalmához tartozik.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Andód. Egyike a legősibb nvitramegyei településeknek. A helység már IV. Béla alatt fennáll, de ezt megelőzően, a népvándorlás századaiban is élénk település színhelye lehetett, mint ezt a határában feltárt leletek igazolják. Hosszú évszázadokig az egyház birtokai között találjuk. Falai között született nagy költőnk: Cztiezor Gergely. A község területe 1873 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1466.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Andód kk. érsekújvári járás. Nyitra vármegye egyik legrégibb települése. Legrégibb földesura 1424-ben a Hunt-Pázmán nemzetségbeli Szegi és később az Andói család. Itt született Czuczor Gergely. Területe: 1873 k. h. Lakosság: 1466. Ebből m.: 1450, szl.: 14. Magy. beszél: 1466. Vallásszerint: r. k. 1459, lzr. 7. Fb. I. 5, II. 66, III. 212. Nps.: 136. Lakóház: 261. Bővebben