Csilizradvány

Csilizradvány a Csilizköz legnagyobb területű és legnépesebb települése. Dunaszerdahelytől 22 km-re délkeletre, Nagymegyertől 7 km-re délnyugatra fekszik. Füzespuszta (Vrbina) település tartozik hozzá. Csilizradvány teljesen egybeépült a szomszédos Balonnyal. Délről Kulcsod, délnyugatról Medve, nyugatról Balony, északról Csilizpatas, keletről pedig Nagymegyer határolja. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-1923) a Komáromi járáshoz, 1923-1949 között, majd 1960 után a Dunaszerdahelyi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Nagymegyeri járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe nem változott 1921 óta.

Népesség

Ma is csaknem teljesen magyar népessége enyhén növekszik a rendszerváltás óta. A korábban színmagyar településre először 1928-ban érkeztek szlovák telepesek. A lakosság mintegy ötödének nincs vagy nem megállapítható a vallása, ám a korábban nagyrészt református faluban fokozatosan változott az arány, és a rendszerváltás utáni évekre már a római katolikusok kerültek többségbe.

Történelem

Némely történetíró szerint nevét a Rád nemzetségtől nyerte, a 13. században a zobori apátság és a pozsonyi vár osztozott rajta, a Dóczyak a 15. század első felében merülnek fel Radványban. Létezett egy Haraszt nevű falu is Radvány határában, ez valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. A 16-17. században tért református hitre a község, ekkor már a Kamorjay, Lipcsey, Dersffy, Czobor és Perneszy családnevek tűnnek fel birtokosként, köztük Istvánffy Miklós alnádor, történetíró. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban magyar alapiskola és könyvtár, továbbá egészségügyi rendelőintézet működik. A mezőgazdaság ma is nagy jelentőségű, elsősorban kukoricát, zöldséget és tejet termelnek. A falunak négy horgásztava van, ezekből kettő az 1965-ös árvíz után keletkezett, amikor az újjáépítéshez sok kavicsot bányásztak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RADVÁNY. Magyar falu Győr Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilízközben, Szapnak szomszédságában, Szerdahelytől 2, Somorjától 4 mértföldnyire; térséges határja 2 nyomásbéli, búzát leginkább terem, földgye jó, mezeje, réttye, nádgya elég, erdeje nints, híres a’ kenderről, piatza Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Radvány, magyar falu, Győr vgyében, tul az öreg Dunán, a Csilizközben, 523 ref., 180 kath., 20 zsidó lakossal, kik többnyire nemesek. Ref. anyatemplom. Róna határa termékeny, de különösen szénával bővelkedik, s lakosai szép lovakat tenyésztenek. – Kender is sok terem. A szarvai urad. tartozik, Poson megyében. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csilizradvány 1252-ben már villa Rodovan és Rodvan alakban fordul elő az oklevelekben. Némely történetíró szerint nevét a Rád nemzetségtől nyerte, melynek tagjai és osztályos atyafiai még a XV. század elején is urai voltak. A XV. század első felében merülnek fel a Dóczyak Radványban, de az 1544-iki összeírás Kamorjay Tamást és Lipchey Gáspárt, a 11 évvel később történt újabb összeírás pedig a Lipcsey és a Dersffy családokat említi birtokosaiként. Bővebben