Ipolyság

A város az Ipoly mindkét partján (a belváros a jobb parton), az Alsó-Ipolymente kistájon, a Börzsöny északi, és az Ipolymenti-hátság dombvidékének déli lábánál fekszik, Lévától 36 km-re délkeletre, Párkánytól 43 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 31 km-re nyugatra, Korponától 41 km-re délre. Vasútvonal köti össze Csatán keresztül Párkánnyal, valamint Korponán keresztül Zólyommal (1945 előtt vasúti összeköttetése volt Balassagyarmattal is). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó város. 1806-1922 között (1871-ig mezővárosként, majd nagyközségként) Hont vármegye székhelye és Ipolysági járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után járási székhely rangját elveszítette, 1922-1949 között a Korponai járáshoz tartozott, közigazgatásilag a városban csak a Korponai Járási Hivatal kirendeltsége maradt. Bővebben

Népesség

1880-ban 2755, 1910-ben 4206, 1921-ben 4698, 1938-ban pedig 4710, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A városban az 1944-es koncentrációs táborba hurcolásukig népes zsidó közösség is élt (1921-ben a lakosság 16 %-át alkották), részben a zsidóság nemzetiségváltása révén 1930-ra a szlovákok aránya 34 %-ra nőtt, a magyaroké 55 %-ra csökkent. 1945 után magyar lakosságának 5,5 %-át (177 fő) kitelepítették és 181 magyarországi szlovákot telepítettek le a városban. Bővebben

Történelem

Neve a régi magyar ság (= domb) főnévből ered, de mások szerint egykor kabar törzsnév volt. 1237-ben említik először "Saag" néven abban az oklevélben, melyben IV. Béla király egy malmot és birtokainak egy részét az esztergomi káptalannak adja. Premontrei kolostorát szintén 1237 körül alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Márton bán, első erődítményei a 15. Bővebben

Mai jelentősége

Ipolyság a honti palóc magyarság fontos szellemi és kulturális központja, közlekedési csomópont élelmiszer-, textil-, építő- (Kovomont) és bútoriparral. Határában (Hangyásmajornál) napkollektoros erőmű működik, szőlőtermesztéséről is híres. A városban állami és egyházi magyar nyelvű alapiskola, szlovák és két magyar gimnázium (állami és egyházi működtetésű, utóbbi az 1995-ben megnyílt Fegyverneki Ferenc Egyházi Nyolcéves Gimnázium), valamint mezőgazdasági szaktanintézet üzemel. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Ipoly Ság. Magyar Mezőváros Hont Várm. földes Urai a’ Rozsnyói, és B. Bányai Káptalanbéli Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mellett, mellyen kőhídgya van, Honthoz fél mértföldnyire; Sóháza, és Postája is vagyon; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ipoly-Ságh, magyar m. v. Honth vgyében, Váczhoz észak-nyugotra 5 mfd., az Ipoly jobb partján, mellyen keresztül derék 3 kőhid vezet. Házai alacsonyak ugyan, de elég csinosak. Van kath. paroch. temploma, s a város közepén a vgyeház; postaháza, patikája, több uradalmi épületek és boltok. Lakosai, kik 1370 kath., 21 evang., 8 óhitüekre mennek, mesterségekből, gabona- és bortermesztésből táplálják magukat. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Elhagyva bal felől Pereszlény községet s átlépve a kemenczei patakot, a Kalandos nevű árkot, a megye székhelye, Ipolyság tűnik föl előttünk. E kies fekvésű város képe épen innen, délnyugat felől a legszebb. Ipolyság az Ipoly s a Korpona völgyeinek összeszögellésénél, nagy részt lejtős dombon, az Ipoly jobb partján fekszik; másik, kisebb része a folyó bal partján terűl el. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Az Ipoly folyó mindkét partján, bőven termő földön, színtiszta magyar vidéken terül el Hont vármegye székhelye, társadalmi életének, politikai és kulturális fejlődésének lüktető középpontja: Ipolyság nagyközség. Messzi századokra visszamenő multja talán nem oly gazdag történelmi emlékekben, mint a vármegye más pontja, de a véres századoknak csaknem minden korszakos eseménye hozzáfűződik a nevéhez. Első okleveles említését IV. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ipolyság, v. Hont vm. (Šahy, Szl.): 1. premontrei prépostság: →sági Boldogságos Szűz Mária prépostság. - 2. erődítmény. 1451: a huszita Giskra elfoglalta és megerősítette a premontrei prépság épületeit. A törökök terjeszkedése miatt végvár lett, őrségét az esztergomi érs. fizette. 1552: a törökök elfoglalták. 1595: felszabadult, de később ismét megszállták. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A vonal alatt Palásttól délre, az Ipoly és a Korpona találkozási szögében van Ipolyság. Közvetlen a volt államhatár mellett fekszik s életére ez az adottság rányomta a bélyegét. Habár 1918 előtt vármegye székhely volt, lényegében mégis csak nagyközség maradt, inert hiszen az 1880-ban 2.755 lakosú község 1938 decemberig csak 4.710-re tudta szaporítani lakóinak számát. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Ipolyság plébániája régi keletű. Anyakönyvei 1776-tól kezdődnek. Temploma a Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére épült. Van két kápolnája. A hívek anyanyelve magyar. Van katolikus iskolája. Plébánosa: Dr. Markwarth Gábor kiérdemesült esperes. Káplán: Juhász Antal. Hittanára: Dr. Szepesdy Ernő és Balogh József. Idetartozik: Tesmag (kat. iskolaval. templomon kívül kápolnája is van a községnek).

Fegyverneki Ferenc - Lübeck János Károly - Pongrácz István - Siposs Antal - Kovács Sebestyén Endre - Pongrácz Elemér - Kollányi Ferenc - Sajó Sándor - Szokoly Alajos - Horváth István - Porubszky Géza - Wanka Ferenc - Angyalossy Ernő - Lestár István - Sövényházi Ferenc - Manga János - Pintér Ferenc - Balassa Géza - Gyönyör József - Vida Tivadar - Tipary László - Danis Ferenc - Kollányi (Kollárovits) László - Nevizánszky Gábor - Csáky Károly - Kiss László - Hunčík Péter - Gyurgyík László - Molnár Imre - Csáky Pál - Bastrnák Tibor