Debrőd

A község a Szádelői-karszt mészkőhegységének keleti részén fekszik, a Debrődi- (Sór) patak mentén, Szepsitől 8 km-re északnyugatra. Debrőd zsákfalu, egyetlen, az 550-es (Szepsi-Jászó) mellékútról Heténypusztánál elágazó, 3,5 km hosszú bekötőúton közelíthető meg. A Bódva völgyétől keletre, a Kassai-hegyalja erdőborította dombvidékének egy része (Alsó-erdő) is Debrőd határához tartozik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (23,79 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 606, 1921-ben 589, 1938-ban 621, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének egyharmadát elveszítette, majd 1991-2011 között további 7,9 %-al csökkent lakosságszáma (407 főről 375-re). A község ma is magyar többségű, bár az 1991-2011 közötti időszakban rohamosan csökkent a magyar nemzetiségűek aránya (88,9 %-ról 53,6 %-ra), a szlovákoké pedig több mint háromszorosára nőtt (9,6 %-ról 36,5 %-ra). Bővebben

Történelem

A falu a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka volt. Elődje, mely Heténypuszta környékén feküdt, a tatárjárás áldozata lett. 1255-ben IV. Béla a jászóvári prépostság újraalapító oklevelében említi először. Az oklevélben a király a falut a prépostságnak adományozta és 1848-ig a birtokában is maradt. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban. Lakói 1550 körül reformátusok lettek. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban. Heténypuszta Szent Norbertnek szentelt kápolnája 1943-ban épült. A falutól nyugatra magasodó Hosszú-tetőn található Szent László-forrás (ahol egy középkori kápolna romjai is találhatóak) búcsújáróhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DEBRŐD. Magyar falu Abaúj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jászótol nem meszsze, ’s ennek filiája, határbéli földgyei néhol soványak, de egyéb meglehetős vagyonnyaiért, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Debrőd (Jászó), Abauj v. magyar falu, Jászóhoz délre 1 órányira: 659 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Jászói prépostság.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A Hosszutető alatt, szűk völgyben fekszik Debrőd, 99 házzal és 717 magyar lakossal. Postája és távirója Jászó.

Magyar Katolikus Lexikon

Debrőd, Jászódebrőd, v. Abaúj-Torna vm. (Debrad', Szl.): 1. plébánia a v. egri, majd rozsnyói egyhm. jászói esp. ker-ében. - 1255: Debregy. A pléb. 1434: már létezett. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1734: alapították újra. Mai Szt Péter és Pál tp-át 1834: építették. Kegyura 1880: a jászói prép. - Plébánosai: 1792: Fejér Gábor, 1802: Torkos Albert, 1806: Koritsnyák Jakab, 1809: Pikovszky Gellért, 1814: Encze Márton, 1816: Fischer Norbert, 1818: Héber Ágoston, 1831: Keresztessy Péter, 1833: Tóth István, 1847: Csercser Ferenc, 1856: Vidasics Ede, 1859: Juhász Medárd, 1861: Lencsés János, 1872: Mikitovics Fülöp, 1876: Lenner Nándor, Gömöry Ede, 1890: Hoffmann Gyula, 1898: Sebesta Farkas, 1899: Gedeon Mátyás. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Debrőd. Okleveles első említése 1312-ben merül fel, a Debrőd-nemzetség családnevében. A szájhagyomány szerint a község határában Szent László király kardjával vizet fakasztott a kősziklából vitézei szomjának oltására. A csodatétel helyén állott templom sokáig búcsújáró hely volt s csak a XIX. század elején pusztult el. 1427-ben 51 portát találtak itt az adóösszeírók. Hozzátartozik Hetény. A község területe 4134 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 621.