Kolon

A község a Zoboralján, a Tribecs részét alkotó Zsibrica-hegy délkeleti lábánál és a 356 méterig emelkedő Koloni-hegy (Pilis-hegy) északi oldalán fekszik, a Bocega-patak mentén, Nyitrától 11 km-re északkeletre, Aranyosmaróttól 20 km-re nyugatra, az előbbi két várost összekötő 65-ös út mentén. Délnyugatról Pográny és rövid szakaszon Csitár, északról Zsére és Gímes, keletről Bélád, délről pedig Nyitrageszte és Család községekkel határos. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között az Aranyosmaróti járáshoz tartozott, majd újra a Nyitrai járáshoz csatolták. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (12,50 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a zoboraljai magyar nyelvsziget központi részén fekvő, magyar többségét máig őrző település. 1910-ben 934, 1921-ben 923, négyötöd részben magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 18,3 % volt. 1991-2011 között lakosságszáma egytizedével nőtt (1433-ról 1570 főre), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 34,3 %-ról 43,2 %-ra nőtt, de a relatív többséget (49,7 %) továbbra is a magyarok alkotják. A lakosság túlnyomó többsége (87,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

A tipikusan zoboraljai település korán lakott gyepüszél település volt. Először 1113-ban említik Colin néven, amikoris a nyitrai vár tartozéka volt. 1156-ban Colunch névalakban említik, mint a zobori kolostor faluját. Ősi temploma Szent László-kori. A történelem során a török hódoltság idejében egy támadás során pusztult el (1576), majd az újjáéledő falut a 18. Bővebben

Mai jelentősége

A hagyományosan mészkőbányászatáról és szőlőtermesztéséről híres településen összevont szlovák-magyar óvoda és alapiskola és számos civil szervezet (Zobor Hangja Vegyeskar, Koloni Gyöngykoszorú folklórcsoport) működik. A 12. században épült román stílusú, Szent Istvánnak szentelt templomát 1659-ben és 1737-ben barokkosították, 1933-ban pedig átépítették. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÓLON. Kolenani. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura Bacskádi és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához egy mértföldnyire, ’s a’ mostani Nyitra Vármegyei V. Ispány Urnak lakó helyével díszesíttetik, határja közép termékenységű, réttyei jók, fája, legelője elég van, malma helyben, piatzozása egy órányira Nyitrán.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kolon, Nyitra m. magyar falu Ghymeshez 1/2 órányira: 733 kath., 27 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több urasági lakházakkal. – Földe középszerü; erdeje; szőlőhegye elég; rétei jók; lakosi sok meszet égetnek, melly is jóságára az egész megyében legtöbbre becsültetik. F. u. a religioi kincstár, s m. t. Ut. p. Nyitra.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A hegység délkeleti részén, Kolon vidékén, dús erdők mélyében kitűnő mészkő található, melyből évenként vagy tízezer métermázsa meszet égetnek a koloniak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kolon, a Zsibricza- és Pilis-hegyek alatt fekszik. 806 lakosa közül 663 magyar, a többi tót; vallásuk 75 izraelita kivételével, r. kath. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Ősrégi község, mely a XII. század elején „Kolin” név alatt volt ismeretes. Kath. temploma az Árpádok korából való és a hagyomány szerint Szent-László király idejében épült. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kolon, Kolony, v. Nyitra vm. (Koliňany, Szl.): plébánia a v. nyitrai egyhm. nyitrai esp. ker-ében.- A hagyomány szerint honfoglaláskori székely település. 1113: a zobori mon. birtoklevelében Colin. 1576: a tör-ök feldúlták. Lakói prot-ok lettek. A pléb-t 1737: alapították újra. - Tp-át a hagyomány szerint (Szt) István kir. építtette, aki vadászat közben Szentegyházparton megpihent, s kíséretével megvacsorázott. Bővebben