Deménd

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékén, a Búr-patak mentén fekszik, Lévától 20 km-re délkeletre, Sárótól 14 km-re keletre, Ipolyságtól 16 km-re északnyugatra. Fontos forgalmi csomópont, áthalad rajta a 75-ös országps főút Érsekújvár és Losonc közti szakasza, valamint a Lévát Párkánnyal összekötő 564-es út. Határa dombos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, területének mintegy egyötödét erdő borítja. Nyugatról Kétfegyvernek és Hontfüzesgyarmat, északról Szántó, keletről Felsőszemeréd és Alsószemeréd, délről pedig Százd községekkel határos. Északi és déli határának egy részét a Búr-patak alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (21,92 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1 hektáros csökkenés 1921-hez képest).

Népesség

Deménd a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 18. század végén még nagyrészt szlovák lakossága a 20. század elejére csaknem teljesen magyarrá vált. 1910-ben 724, 1921-ben 854, 1938-ban pedig 1221, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 27,4 % volt, 1930-ra 38,5 %-ra nőtt. 1945 után magyar lakossága reszlovakizált, 106 belső telepes és 23 romániai reemigráns költözött a községbe, ennek eredményeként 1961-re szlovák többségűvé vált, a magyar nemzetiségűek aránya 42,4 %-ra esett. Bővebben

Történelem

1291-ben Damian alakban említik először - ekkor földesura az olasz származású Deméndi-család, mely a községet vitézi tetteiért kapta adományként Nagy Lajos királytól. Plébániája már 1387-ben ismert volt. A 18. században herceg Grassalkovichot és az Agáts-családot találjuk a község birtokában. Grassalkovich templomot is építtetett a lakosság számára. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma a 14. században épült eredetileg gótikus stílusban, a 18. században barokkosították. Számos 18. századi kúria (Baross-, Majthényi-, Sánthy-, Benyovszky-kúriák) maradt fenn a községben. Hébecpuszta Szent Ilonának szentelt temploma 13. századi eredetű, híres búcsújáróhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DEMÉND. Demanova. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai Agáts, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Peretsénytöl egy mértföldnyire, határja jó termékenységű, fája tűzre elég, épűletre is alkalmsint; legelője is elég, szőlö hegye középszerű, melly tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Déménd, (Demendicze), Hont m. tót falu, Magyarádhoz 1/2 mfd. 720 kath., 20 evang. lak. Kath. paroch. templom. Földjei termékenyek; tölgyes erdeje derék; szőleje is van. F. u. többen. Ut. p. Szántó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Tompától nyugatra egy halmos-völgyes tájon áthaladva, a Búr patak völgyébe, a Paczolay család lakóhelyére, Deméndre s a már említett Szántóra jutunk.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Deménd, magyar kisközség a Búr-patak mentén, 123 házzal és 743 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Tompa, postája helyben van. Innen vette nevét a már kihalt Deméndi család, melynek ősei Olaszországból vándoroltak be hazánkba és Nagy Lajos királytól, hadi érdemek jutalmául, Deménd falut nyerték. 1447-ben a család egyik tagja, Miklós, a vármegye követe, 1471-ben pedig Péter honti alispán volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Deménd, v. Hont vm. (Demandice, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. báti esp. ker-ében. - 1291: Damian. 1387: alapították. Tp-át 1387: Szt Mihály tiszt. sztelték. Anyanyelve 1840: m., szl., ném.; 1910: m.; 1940: m., szl., ném. - Filiái 1917: Hévmagyarád, Százd. - Lakói 1840: 544 r.k., 16 ev., 8 ref., 10 izr., össz. 578; 1910: 659 r.k., 15 ev., 13 ref., 37 izr., össz. 724; 1940: 1154 r.k., 55 ev., 22 ref., 8 izr., össz. 1239; 1970: össz. 1262, 43%-a m.; 1991: össz. 1041, m. 403 (38,71%); 2001: össz. 1036, m. 335 (32,34%). ** Némethy 1894:67. - Schem. Strig. 1917:44.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Deménd. Egyháza már 1387-ben fennállott. Első oklevelesen igazolt földesura az olasz származású Deméndi-család, mely a községet vitézi tetteiért kapta adományként Nagy Lajos királytól. A család, mely azóta kihalt, a községtől vette nevét. A XVIII. században herceg Grassalkovichot és az Agáts-családot találjuk a község birtokában. Herceg Grassalkovich templomot is építtetett a lakosság számára. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Deménd plébániája már 1378-ban is létezett. Anyakönyvei 1750-től vannak. Van kápolnája is. A hívek anyanyelve magyar, szlovák és német. Iskolája katolikus. Plébánosa: Kissik János. Idetartozik Hévmagyarád (templommal), Százd (kat. iskolával és templommal).