Doborgaz

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától délkeletre, a szlovák–magyar határon fekszik. Az üzemcsatorna 1992 óta elvágja a Csallóköz többi részétől, melyet csak a Vajka-Keszölcés komp tesz megközelíthetővé. A mesterséges szigeten végighaladó út érinti a falut és Pozsony (36 km), valamint Vajkán (2,5 km) át Bős (22 km) felé teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott kisközségként. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszűnése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Bővebben

Népesség

Doborgaz lakossága a 20. század során rohamosan fogyott, 1921-2001 között felére csökkent (669-ről 336 főre). A szuburbanizáció eredményeként a folyamat 2001-2011 között megfordult, 10 év alatt 22 %-kal nőtt a népessége a betelepülés miatt, mely a nemzetiségi arányszámban is nagy változáshoz vezetett. Az 1991-ben még csaknem teljesen magyarlakta településen ma már a lakosság 1/4-ét alkotják a szlovák nemzetiségűek. A romák aránya 5 %. A korábban kizárólag római katolikusok lakta község lakosságának 3/4-e ma is ezt a vallást követi.

Történelem

Határában 19. századi források szerint pogány sírhelyeket találtak, mely azt mutatja, hogy területe már az ókorban lakott volt. A néphagyomány szerint egy Dobor nevű vitéz kapta meg ezt a részt, aki nem törődött vele, ezért belepte a gaz. Doborgaz falu első írásos említése 1238-ból való. 1294-ben Szentgyörgyi Jakab a földesura. A 14. században Dobor néven említi egy nádori diploma. Bővebben

Mai jelentősége

Napjainkban 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DOBORGAZ. Magyar falu Poson Vármegyében, ’s a’ Nemes Vajka Székhez tartozik, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Vajkának szomszédságában, ’s ennek filiája, Somorjátol sem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai szépek, fája szűken, réttyei jók, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Doborgaz, Pozson m. magyar falu, az öreg Duna bal partján. Vajkához egy fertálynyira. Lakja 691 k., 1 ref., 32 zsidó. Legelője a Duna szigeteiben igen sok; fája, rétje elég; szántóföldje kevés; a Dunán malmokat bir. Itt sok gelyvás találtatik, s aranyat mosnak némelly szegények. A vajkai praedialis székhez tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Doborgaz a Duna mentén fekvő magyar kisközség, 134 házzal és 738 róm. kath. vallású lakossal. A határában látható pogánykori sírhalmok bizonyítják, hogy ősidők óta ült hely. 1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve, a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágygyá emel. Bővebben