Nagyszarva

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén fekszik, Dunaszerdahelytől 17 km-re nyugatra, Somorjától 8,5 km-re keletre és Bőstől 20 km-re északnyugatra. A 63-as (Pozsony-Komárom) főút érinti a községet, mellékutak kötik össze Csallóköztárnokkal (2,5 km) és Keszölcéssel (2 km). Területén keresztülhalad a Bacsfát Medvével összekötő 506-os út, mely a falutól 1 km-re délre halad és érinti Kövecsest is. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A község területe (16,15 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

A község lakossága 1941-1991 között megduplázódott. Az 1991-2001 közötti időszakra a népesség csökkenése jellemző, majd 2001-2011 között a betelepülés eredményeként ismételten növekedés figyelhető meg (14,9 % 10 év alatt). Az 1921-ben még kizárólag magyarok lakta községben ma a lakosság több mint háromnegyede magyar nemzetiségű. A második világháború utáni belső telepítések során költöztek először szlovákiai és jugoszláviai szlovák telepesek a településre, számuk a rendszerváltás után megduplázódott és 2011-ben a népesség 17,1 %-át alkották. Igen magas Nagyszarván az ismeretlen nemzetiségűek aránya (9,6 %). A lakosság 3/4-e római katolikus vallású. Egyedüli lakott külterülete a 61 lakosú (2011) Kövecses.

Történelem

1250-ben Zerva néven említik először. 1294-ben Magna villa Zorus, 1309-ben Sanctus Andreas, 1397-ben Nagzarua, 1410-ben Zenthandras néven szerepel az írott forrásokban. Királyi udvarnokok lakóhelye volt, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ezután több nemesi család követte egymást a birtokosok között, a legjelentősebbek a Sárkány, az Illésházy, a Batthyány és Pongrácz családok voltak. Bővebben

Mai jelentősége

A település magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. A 15. századi vár felhasználásával épült reneszánsz kastélyában jelenleg idősek otthona üzemel. Római katolikus (Szt. András-) temploma a 13. század közepén épült román stílusban, a 15. században gótikus, a 18. században barokk stílusban építették át. Az egykori kaszárnyában a belügyminisztérium a község jóváhagyása nélkül 2001-ben menekülttábort hozott létre. Kövecsespusztán napkollektoros erőmű működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Szarva, Kis Szarva. Két falu Poson Várm. Kis Szarvának földes Urai több Urak; Nagy Szarvának pedig Gr. Illésházy Uraság, a’ kinek épűletével jelesíttetik; fekszenek Vajkához közel, és annak filiáji; határjai jók, vagyonnyai is külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országut mellett. Van egy nagy, órával ékesitett négyszegletü kastélya, kath. filial-temploma, egy kis erdőcskéje, 329 kath., 1 ref. lak., kik sok és jó szántóföldekkel birnak. Rétei hasznosak, valamint az uraság majorsága és juhtenyésztése is igen nevezetes. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyszarva, kisközség a Csallóközben, 449 magyar lakossal. Vallásuk róm. kath. A házak száma 41. Hajdani neve Szent-András, Szentandrásfa és Szent-Andrásfalva volt. Mai neve, fölváltva a régivel, csak a XVII. században említtetik először. Legrégibb birtokosául a XV. században a Sárkány családot ismerjük; ennek itt ekkor már véd- és vízművekkel megerősített várkastélya volt, melyet 1570-ben alakíttatott át Illésházy István. Bővebben