Dunamocs

Párkánytól 25 km-re nyugatra, Komáromtól 25 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, Süttővel szemben, a Közép Duna-völgy kistájon. Közigazgatási területe 17,87 km², mely 108-122 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A falun keresztülhalad a 63-as főút Komárom-Párkány közötti szakasza, melyről itt ágazik le az 588-as út, mely Búcs (6 km) érintésével Köbölkút (13 km) felé teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 1920-ig, majd 1938-1945 között Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Párkányi járáshoz, majd a Komáromi járáshoz tartozott. A község területe csak kis mértékben változott 1921 óta.

Népesség

Lakosságának több mint 9/10-e magyar nemzetiségű. 5 %-ra tehető roma népessége. 1960 óta folyamatosan csökken a lakosság száma. A község hagyományosan református többségű (2011-ben a lakosság 2/3-a).

Történelem

Az Árpádok alatt királyi várbirtok és a komáromi vár tartozéka. Plébániája 1208-ban már fennállott. A várbirtok egy részét Lőrinc mester donációban kapta IV. Béla királytól. 1284-ben itt iktatják birtokba Rofoy nemest is. A XIV. században három Mocs fordult elő és pedig Nagy-Mocs, Kis-Mocs és Tivadar-Mocs. Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékképen az esztergomi érseknek adta Nagy-Mocsot, amelyet az érsek 1391-ben a Szent István prépostságnak engedett át. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban nagy hagyományai vannak a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, valamint a szőlészetnek és borászatnak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MOCS. Tót (sic!) falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, 621 és reformátusok, fekszik a’ Duna mellett, szőleji középszerűek, el adásra módgyok a’ Dunán, és Komáromban, földgye középszerű, határja többnyire homokos, valamint legelője is; réttyeinek egy részét az áradások meg öntik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mocs, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Duna bal partján, rónaságon. Ut. p. Neszmély 1/2 mérföld. Lakja: 200 kath., 1200 reform. lakos, kath. és ref. anyatemplomokkal. Sok duna-malommal, magtárral. Földjei fekete homokosak s elég termékenyek. A lakosok birnak, 721 hold második, 437 hold harmadik osztálybeli szántóföldet, 113 h. rétet, 510 kapa szőlőt. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dunamocs, nagyközség, a Duna mentén, 366 házzal, 1917 magyar ajkú lakossal, kik közül 1566 református, 304 róm. kath. és 47 izr. vallású. Határa 3174 kat. hold. Eredetileg a komáromi vár tartozéka, tehát királyi várbirtok volt. 1208-ban már önálló helységként szerepel; ekkor már plébániája is volt. E várbirtok egy részét a Zovárd nembeli Vécs unokája, Lőrincz mester kapta adományul Mária királynétól, IV. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Dunamocs, v. Esztergom vm. (Moča, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1208: Moch. Tp-át 1208 e. ismeretlen tit., a mait a Szentháromság tiszt. sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1764: alapították újra. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyakönyvei 1764-től. Anyanyelve 1840: m., szl., ném.; 1910: m.; 1940: m. - Lakói 1840: 187 r.k., 1010 ref., össz. Bővebben