Nagykeszi

Nagykeszi az Alsó-Csallóközben, Komáromtól 22 km-re nyugatra a Duna bal partján fekszik. Nagykeszit, nyugatról Kolozsnéma, Tany és Nemesócsa, északról Ekel, keletről Csallóközaranyos, délről Ács és Nagyszentjános községek határolják. Déli határát a Duna, északi határát a 63-as (Pozsony és Komárom közötti) főút alkotja, melyről Eklipusztánál egy mellékút ágazik le, mely egyben a falu főutcáját alkotja és Kolozsnéma, valamint Csicsó felé teremt összeköttetést. A falut érinti a Duna töltésén haladó kerékpárútvonal is.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 1887-ben Nagy- és Kiskeszi egyesítésével alakult. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásának kisközsége. Csehszlovákiához csatolva végig a Komáromi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe kisebb változásokon esett át 1921 óta. 1939-ig 30 hektárral csökkent (22,00 km²-ről 21,70-re), majd 1945 után 24,40 km²-re nőtt, amikor hozzácsatolták Nemesócsától Eklipusztát (Okánikovo). 2007-ben 13 hektárral csökkent az államhatár megváltozása miatt.

Népesség

Népessége viszonylag stabilnak mondható. A magyarok alkotják a lakosság mintegy 3/4-ét, de arányuk rohamosan csökken, míg a szlovákoké rohamosan növekszik. A huszas években alapított kolónia, Eklipuszta (Okánikovo) telepesei voltak az első szlovákok (akkor még Nemesócsához tartozott). A község lakossága vegyesen katolikus és református, mintegy 1/3-1/3 arányban. 1921-ben még a katolikusok alkottak relatív többséget, 2011-ben már a reformátusok.

Történelem

Területén neolit kori települést és honfoglalás kori temetkezési helyet tártak fel. Neve a magyar Keszi törzs nevéből származik, annak szállásterülete lehetett. Első írásos említése 1268-ból villa Kezu néven történik. 1272-ben Kezu Maior, 1380-ban Nagkezew néven említik. Kezdetben Bán és Szolgagyőr, majd 1266-ban Komárom várának tartozéka. Később több nemesi család birtoka volt. Bővebben

Mai jelentősége

Mezőgazdasági jellegű község, magyar alapiskolával és óvodával. Kavicskitermelés, rézhuzalok gyártása.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Keszi. Elegyes falu Komárom Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Érsek Lélhez közel, és annak filiája, határjának szántó földgye meg lehetős, nagyobb észét a’ Duna szokta el önteni; piatzozása Komáromban más fél mértföldnyire, réttye legelője is meg lehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Keszi (Nagy-), magyar f., Komárom vgyében, Érsekléllel határos, de a Dunára ki nem terjed, mert délről kis Keszivel szomszéd, Komáromtól 2 mfldnyi távolságra. Határa 3190 holdra terjed, mellynek 1/3-da szántóföld, 2/3-da legelő, kaszáló, nádas és mocsáros helyek. Az egész határból 1680 h. urbéri; a többi curialis és allodialis birtok. Földe igen jó, kivévén a mocsáros laposokat, mellyek Pozson várm. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykeszi, Kis- és Nagykeszi falvakból alakult magyar kisközség, a csallóközi síkságon, a Duna közelében. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 105, ref. és róm. kath. vallású lakosaié 823. Postája Nemesócsa, távírója Aranyos, vasúti állomása Ekel. 1234 és 1270 között Kezu néven, Füss helység szomszédjaként van említve. 1268-ban már két Kezu nevű község szerepel és az egyiket, a másiktól való megkülönböztetésül, Bertalan falujának is nevezik. Bővebben