Gyerk

A község az Ipoly jobb partján, az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének lábánál fekszik, a 66-os főút és az Ipolyság-Zólyom vasútvonal (megállóhely) mentén, Ipolyságtól 4 km-re nyugatra, Lévától 32 km-re délkeletre, Korponától 38 km-re délre. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Ipolyvisk és Alsószemeréd, északkeletről Nagytúr, keletről Ipolyság, délről pedig Ipolyság Pereszlényi katasztere határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). 1980-1998 között Ipolysághoz tartozott. Területe (8,20 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910/1938: 8,19 km²).

Népesség

1910-ben 567, 1921-ben 579, 1938-ban pedig 586, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosainak egyharmadát kitelepítették Magyarországra és magyarországi szlovákokat telepítettek be, a magyar lakosság 54,2 %-a reszlovakizált. Ennek ellenére magyar többségét sikerült megőriznie (1961-ben 59,5 %). 1938-2001 között népességének 42,2 %-át elveszítette, majd 2001-2011 között további 13,6 %-os népességcsökkenés figyelhető meg (339 főről 293-re). A lakosság többsége (52,2 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 42,3 %. A túlnyomó többség (84,0%) római katolikus vallású.

Történelem

Korai időktől lakott település, okleveles említése 1156-ból való, Gyrki alakban, mikor Márton érsek a honti vár tartozékaként számon tartott község dézsmáját átengedi az esztergomi káptalannak. Később, 1245-ben Greky, Gerky, Gereky, Guereky és Girky alakban is szerepel a neve, mely vélhetőleg a görög szóból ered. 1262-ben László honti főesperes és fivére, Mihály a községi földek birtokosa, aki 1277-ben újabb földekkel gyarapodik, mely 1279-ben végül az esztergomi káptalan javadalmai közé kerül, minthogy IV. Bővebben

Mai jelentősége

Határában 1962-ben építették fel a Barátság kőolajvezeték egyik fontos szivattyúállomását. A községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 1770-ben barokk stílusban épült, később (1808-1809) klasszicista stílusban alakították át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYERK. Herkovtze. Elegyes magyar, és tót falu, Hont Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizének partyán, az Ország útban, Ság mező Városhoz 3/4 mértföldnyire. Határbéli szőlö hegyei jó borokat teremnem, réttyei hasznosak, legelőjök elég, fekvése kies, földgye termékeny, malma Ipoly vizén, fája szűken van, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyerk, (Hrkovcze), magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján, ut. p. Ipoly-Sághoz 1/2 mfld: 474 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa első osztálybeli. F. u. az esztergomi káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gyerk, ipolymenti magyar kisközség, 94 házzal és 548 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása Ipolyság, postája és távirója Tompa. A falú neve többféle változatban szerepel a régi följegyzésekben, így Greky, Gereki, Guereky, Gyrki alakban. Okleveles említésére már 1156-ban találunk, a mikor Márton érsek Gyrk falu dézsmáját az esztergomi káptalannak adta. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Gyerk, v. Hont vm. (Hrkovce, Szl.): 1. 1900-1997: esperesség. - 2. plébánia a v. esztergomi egyhm. báti esp. ker-ében, 1995: az ipolysági esp. ker-ben. - 1156: Gyrki. Tp-át 1332 e. Alexandriai Szt Katalin tit. sztelték. A törökök Drégely várának bevétele után, 1552: elfoglalták. Mai Alexandriai Szt Katalin tp-át 1770: építették. 1808. VII. 19: tűzvész pusztított, a már használaton kívóüli régi tp. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gyerk. Oklevéltárunkban 1156-ból szerepel először. Említése annak kapcsán történik, hogy Márton érsek a község dézsmáját átengedi az esztergomi káptalannak. Nevét ekkor Gyrk alakban írják. Később Greky, Gereky, Guereky és Girky alakban is szerepel neve. 1262-ben László honti főesperest és fivérét, Mihályt találjuk a községi földek birtokában, mint ez a sági konventnek egy okleveléből kitűnik László főesperes, aki egyben a király mellett a jegyzői tisztet is ellátta, egy évvel később az egész községhatár földesura. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Gyerk plébániája már a 14. században is megvolt. Anyakönyvei 1808-tól vannak. Templomának védőszentje Szent Katalin. A hívek anyanyelve magyar. Iskolája katolikus. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Plébánosa: Kovács Pál, tb. kanonok, kiérdemesült esperes. Idetartozik még Horváti (kat. iskolával és templommal) és Kistompa.