Ipolynyék

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistájának északi peremén, a Korponai-erdő erdős, vulkanikus eredetű fennsíkjának déli lábánál fekszik, a Nagy-patak (más néven Egres-, vagy Hrussó-patak) partján, Balassagyarmattól 20 km-re északnyugatra, Ipolyságtól 21 km-re északkeletre, Nagykürtöstől 21 km-re délnyugara. Határának egyharmadát (32,6%) erdő borítja, 61,3 %-a mezőgazdaságilag művelt terület, magas a szőlőterület aránya is (170 ha - 5,5 %). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1905-ben alakult Alsónyék és Felsőnyék egyesítésével. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Ipolynyék a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 1759, 1921-ben 1833, 1938-ban pedig 2027, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a faluba közép-szlovákiai és magyarországi szlovák családokat telepítettek. 1991-2011 között népességének 8,2 %-át elveszítette (2037 főről 1870-re csökkent), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 8,6 %-ról 13,9 %-ra nőtt, de a lakosság túlnyomó többsége (84,3 %) ma is magyar nemzetiségű. Lakosságának 93,9 %-a római katolikus vallású.

Történelem

A falu területe feltehetően az őskor óta folyamatosan lakott terület.. Megtalálták itt a kelták, kvádok, markomannok településeinek nyomait is. A honfoglalás után valószínűleg a Nyék törzs szálláshelye lehetett. Az első írásos említése 1156-ban "Nek" alakban történt, amikor is birtokosa egy ekényi földjét két házzal a bozóki apátságnak adta. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, számos központi szerepkört betöltő község országszerte híres bortermeléséről. Legjelentősebb üzeme a gyorsfagyasztott zöldségeket gyártó Vinica Rt, de fatelep, valamint határában napkollektoros erőmű is található. A községben magyar óvoda és alapiskola (Balassi Bálint Alapiskola) egyaránt működik. Szent Istvánnak szentelt római katolikus templomát egy reneszánsz templom helyén 1842-46-ban építették klasszicista stílusban. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Nyék. Két magyar falu Hont Várm. földes Uraik G. Kohári, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, fekszenek Szécséntől 3/4 órányira, egy más tövében, Alsó Felsőnek filiája, határbéli földgyeik két vetőre jók, és középszerűek; réttyek kevés, de jó: erdeik szépek, borok jó, és sok van, boraikat a’ Bánya Városokban, gabonájokat pedig B. Gyarmaton szokták el árúlni.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nyék (Alsó, Felső), 2 egymásmellett lévő magyar falu, Honth vármegyében, ut. p. B. Gyarmathoz 1 1/2 mfd. 1454 kath., 21 evang., 2 ref. lak. Kath. paroch. templom. Határja igen nagy; bora sok és jó, erdeje elég. F. u. az esztergomi káptalan, h. Coburg, s m. t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipoly-Nyék kies vidéken, Nagy-Falutól éjszakra, több úri kastélylyal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ipolynyék, magyar kisközség, 329 házzal és 1557 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távírója Drégelypalánkon, postája helyben van. Járási és körjegyzőségi székhely. Azelőtt, Alsó- és Felsőipolynyék névvel, két külön község volt, mígnem a kettőt 1905-ben Ipolynyék közös névvel egyesítették. A Nyék nemzetség ez ősi birtoka azon hetven falu között szerepel, melyeknek dézsmáját Márton érsek, 1156-ban, az esztergomi káptalannak adta. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ipolynyék, v. Hont vm. (Vinica, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. drégelyi esp. ker-ében. - 1156: Nek. Tp-át 1332 e. Szt István kir. tit-ra sztelték, a mait 1846: építették. Kegyura 1880: az esztergomi kápt. Anyakönyvei 1727-től. Anyanyelve 1880: m., 1940: m. Filiái 1917: Inám, Ipolybalog. - Lakói 1910: 1666 r.k., 39 ev., 5 ref., 49 izr., össz. 1759; 1940: 1996 r.k., 1 g.k., 23 ev., 12 ref., 35 izr., 3 egyéb vall., össz. 2070. - 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 16 ffit, 6 nőt; ** Némethy 1894:114. - Schem. Strig. 1917:40.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ipolynyék. A Nyék-nemzetség ősi birtoka. Dézsmáját 1156 óta Márton érsek jóvoltából az esztergomi káptalan élvezi. II. Endre a helységet 1232-ben zólyomi uradalmához csatolta. 1351-ben Varbói Mihály fia, László a helység földesura. Ekkor Nyék alias Korláthfölde néven említik a sági konvent előtt kötött birtoklevélben, mely a helységet Vencel barát jóvoltából Varbói Lászlónak juttatja. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Ipolynyék plébániája már a XIV. században is létezett. Anyakönyvei 1727-től vannak. Templomának védőszentje Szent István apostoli király. Van egy Szent Szűz tiszteletére épült kápolnája. Iskolája katolikus. A hívek anyanyelve magyar. Kegyura nincsen. Plébánosa: Bussav Tivadar tiszteletbeli pápai kamarás. Káplán: Tóth Béla. Idetartozik még: Inám (kat. iskolával és templommal).