Kisvezekény

történész, megyei főjegyző, az MTA tagja. 1821-ben szerezte meg ügyvédi diplomáját és attól kezdve megyei szolgálatban állt. Volt főszolgabíró, tiszti főügyész, megyei főjegyző, országgyűlési követ, később, 1861–1872 között képviselőházi tag. Emellett a helyi önkormányzatok, a régi magyar vármegyék szervezetének történetével foglalkozott. Botka Tivadar vetette fel először az ezredéves nemzeti ünnep gondolatát. F. m.: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről, Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig.

Történész, megyei főjegyző, az MTA tagja.

Iskolai tanulmányait Léván, Nagyszombatban és Pesten végezte.

1821-ben szerezte meg ügyvédi diplomáját és attól kezdve megyei szolgálatban állt. Volt főszolgabíró, tiszti főügyész, megyei főjegyző, országgyűlési követ, később, 1861–1872 között képviselőházi tag.

Hivatali teendői mellett elsősorban a helyi önkormányzatok, a régi magyar vármegyék szervezetének történetével foglalkozott. Alapító-elnöke volt a pozsonyi Toldy Körnek (1874), egyik létrehozója volt a Magyar Történeti Társulatnak (1867). Botka Tivadar vetette fel először az ezredéves nemzeti ünnep gondolatát.

Az MTA-nak 1847-ben lett a levelező, 1872-ben rendes, 1877-ben tiszteletbeli tagja.

Főbb művei: Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum praecipue anecdoto vicecomitum et curiali instituto illustrata, 1831; Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva, 1844; Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. I-II., 1862; Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről, 1865; Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete a XVII. századi megyei közélet tanulmányozásáúl újra átdolgozta, 1867; A barsmegyei középponti székhelynek Aranyos-Marótról Lévára szükséges áttételéről, 1870; Trentsini Csák Máté és kortársai, 1874; Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig, 1878.