Barsendréd

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti, Garam felé lejtő oldalán, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Nagy Sár-patak (Lužianka) partján, Kálnától 8,5 km-re délre, Nagysallótól 5 km-re északnyugatra. A Nagysallót Kálnával összekötő országút keresztülhalad a községen, mellékutak kötik össze Barsváraddal (5 km) és Alsópéllel (4,5 km). Délről Nagysalló, nyugatról Alsópél, északról Bajka, északkeletről Barsvárad, keletről pedig Tőre községekkel határos. Elődközségei, Nagyendréd, Dereszlény és Kisendréd teljesen egybeépültek.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1893-ban alakult Nagyendréd, Kisendréd és Dereszlény községek egyesítésével. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (19,61 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Barsendréd a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a 18. században betelepített szlovák lakossága a 19. század végére túlnyomórészt magyarrá vált, 1921-ben a szlovákok aránya 10,3 % volt, mely 1930-ra 33,1 %-ra ugrott. 1910-ben 669, 1921-ben 794, 1939-ben 887 lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere a községet 3 család kivételével nem érintette, magyar lakossága teljes egészében reszlovakizált és 161 közép-szlovákiai szlovákot telepítettek a községbe. Bővebben

Történelem

Barsendréd első okiratos említése 13. századi: egy peres ügyben, amely a nyitrai káptalan és Bors utódai között folyt, már szerepel, Endred alakban (1260). A 15. században már ismert Kis- és Nagyendréd – Kisendred és Nagyendred formában. Szent András-templomát 1332-ben említik, 1469-ben pedig a települést Mátyás király adományaként nagyendrédi Zobonya László birtokában találjuk. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma gótikus alapokon 1753-ban épült barokk stílusban. A községben két 19. századi kastély és 5 kúria maradt fent.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Endréd. Velke Ondrejovtze. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbitől nem meszsze, fája tűzre, és épűletre határjában az Uraságnak engedelméből, földgye termékeny, legelője elegendő, gyümöltsös kertyei jók, földgye és réttye is van a’ községnek, a’ szomszédságokban Esztergomban, és a’ Dunán jó módgyok a’ keresetre, szőlei közel vagynak, második Osztálybéli. Kis Endréd, Male Ondrejovtze. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Endréd (Nagy), Bars vm. magyar-tót falu, az elébbeni helység mellett: 389 kath., 3 ref., 11 evang. Kat. paroch. templom. Határja mind a két helységnek részint dombos, részint lapály és jó gabonát terem. Rétjei kétszer kaszálhatók; erdővel s gyümölcsös kertekkel bir. F. u. számos nemesek. Ut. p. Zeliz. Endréd (Kis), magyar-tót falu, Bars m. N. Sallóhoz 1 mfd. 200 kath., 56 ref., 15 evang. lak. Dereszlény, Bars m. tót-magyar falu, 208 kath., 9 evang., 18 ref. lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Barsendréd, (Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd községekből alakult) a lévai járásban fekvő magyar kisközség, 695 túlnyomóan róm. katholikus lakosokkal. Saját postája van, távirója Nagysalló, vasúti állomása Alsóvárad. E község már a nyitrai káptalan és Bors utódai közötti 1261-72 között folyt peres ügyben szerepel. 1298-ban az esztergomi káptalan egyik bizonyságlevelében találjuk említve. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Barsendréd, Nagyendréd, v. Bars vm. (Ondrejovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1260: Endred. Tp-át 1332 e. Szt András tiszt. sztelték. 1717: Nagysalló fíliájából alapították újra. Anyanyelve 1840: m.; 1910: szl., m.; 1940: m., szl. Filiája 1917: Bajka. - Plébánosai: 1525 k. Péter, 1717: Besskó János, 1719: Urbényi András, 1721: Czetényi István, 1731: Endrődy Pál, 1742: Gáspár András, 1747: Tajnay Sándor, 1751: Fridvalszky János, 1753: Takács József, 1779: Árvay Gergely, 1799: Krssák András, 1816: Trangusz János, 1836: Klein György, 1845: Ivicsics Pál, 1851: Sarlay Ferenc, 1859: Farkas Ferdinánd, 1876: Fába Simon. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Barsendréd. A község a XIII. század közepén már fennállott, mert egy peres ügyben, amely a nyitrai káptalan és Bors utódai között folyt, már szerepel. E században még más okmányok is említést tesznek róla. A XV. század elején okmányaink két Endréd nevű községről tudnak, a következő írásalakban: Kisendred és Nagyendred. 1469-ben Nagyendrédet nagyendrédi Zobonya László birtokában találjuk, mint Mátyás király adományát. Bővebben