Madar

Komáromtól 21 km-re északkeletre fekszik 131 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bátorkeszi-hát (Erdőhát, 270 m) déli lábánál, a Madari-patak völgyében, a Garammenti-hátság és az Esztergomi Duna-völgy kistájak határán. Határos Szilasházával, Újpusztával, Szentpéterrel és Marcelházával (nyugatról), Dunaradvánnyal (délről), Dunamoccsal és Bátorkeszivel (keletről), valamint Perbetével (északról). Keleti határa egyben a történelmi vármegyehatárt is alkotja Komárom és Esztergom vármegye között. A Marcelházát Kisújfaluval összekötő úton közelíthető meg, mellékút köti össze Újpusztán keresztül Szentpéterrel.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1920-tól 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott, majd a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A község területe 1921-hez képest 1/5-ével csökkent (34,45 km²-ről 30,70 km²-re 1926-ban Újpuszta elszakításával - 1939-1951 között visszacsatolták Madarhoz, majd 1951 után a szomszéd községek javára további 3,63 km²-rel).

Népesség

A korábban színmagyar településnek már csak 4/5-e magyar nemzetiségű, jelentős a roma etnikum aránya (15,7 %). Népessége az utóbbi két évtizedben lassú növekedést mutat. A lakosság többsége hagyományosan református vallású, de arányuk lassan csökken.

Történelem

A honfoglalás óta lakott hely. Századokig királyi madarászok lakták - nevét is innen származtatják. Első okleveles említése 1252-ben történik, amikor is Marczel és Illyés nemessé emelt szolgagyőri várjobbágyokat iktatják birtokba. 1360-ban Madari Marczel királyi madarász kap itt birtokot Nagy Lajos királytól. 1485-ben Possessio Madarr alakban említtetik. Bővebben

Mai jelentősége

Jelentős erdőterülete van, valamint híres szőlőtermesztő község.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MADAR. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bátorkeszinek szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, réttyei néhol tsekélyek, szőleji meg lehetős borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Madar, magyar falu, Komárom vmegyében, Bátorkeszihez 1/2 mfldnyire: 229 kath., 1328 ref., 14 zsidó lak. A reformatusok itt már a türelem előtt népes anyaegyházat birtak. Határa, melly egy részben dombos, leginkább homok föld, melly csupán középtermékenységü, ámbár rozsot szépet terem. Határa 7980 hold, mellyből a jobbágyok birnak 117 egész telket (154 gazda), curiális telek 9, curiális zsellér 4, robotos 72, szabados 1, házatlan zsellér 43, uradalmi majorság 346 hold, szántóföld 10 kaszás rét. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Madar, Esztergom vármegye határán fekvő magyar nagyközség, 350 házzal és 1911 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a reformátusok vannak a legtöbben és csak nekik van itt templomuk, mely 1691-ben, egy török mecset helyén és falai felhasználásával épült. Postája és távírója az esztergommegyei Bátorkeszi, vasúti állomása pedig Köbölkút. E község hajdan a királyi madarászok lakóhelye volt és innen vette a nevét is. Bővebben