Kamocsa

A község a Kisalföldön, a Vág bal partján, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Gútától 6 km-re északra, Érsekújvártól 13 km-re nyugatra. Itt torkollik a Vágba az Érsekújvártól idáig vezető Nyitra-csatorna. Keresztülhalad rajta a Gútát Érsekújvárral összekötő 573-as főút, melyről itt ágazik le a Szímő (5,5 km) felé vezető mellékút. Nyugatról Ifjúságfalva és Gúta Vágszögi katasztere, északról Szímő, északkeletről Andód, keletről Érsekújvár, délről pedig Gúta határolja. Nyugati határának egy részét a Vág folyó, keleti határát a Martosi-csatorna, déli határának egy részét az 573-as út alkotja. Keleti határa egyben Komárom és Nyitra megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Komáromi járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. Bővebben

Népesség

1910-ben 1760, 1921-ben 1801, 1939-ben pedig 1678, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1948-ban magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Lakosságszáma 1921-ben érte el a maximumot, 1991-ig lakosságának csaknem felét elveszítette (44,9 %-os csökkenés, 1801-ről 993 főre). Bővebben

Történelem

Első ismert birtokosai a középkor végén a Csúzyak, a 16. században már több birtokosa ismeretes, úgy mint a Dávay, Szentmihályi, Szentpétery, Felpéczy és Kapocsy családok. A török kor háborúi idején valószínűleg elpusztult, mert a 17. században csak pusztaként említik, Kisrécs néven. Az újkorban az itt régen birtokban levő Csúzy család mellett a Hunyady, Amade, valamint további közbirtokos családok rendelkeztek itt földekkel. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A falu melletti kemping a Klikkfest és a Felvidéki Magyar Sziget, valamint más fesztiválok rendszeres helyszíne. Református temploma 1787-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KANOCZA. Magyar falu Komárom Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Érsek Újvárhoz más fél mértföldnyire, Szemőnek filiája, nádgya elég van, legelője, gyűmöltsös kertyei jók, számos kaposztás földgyei is vagynak, határját töltésekkel is szokták óltalmazni.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kamocsa magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik lapályos sikságon a Vágh bal partján, Guttához éjszakra fél, Érsekujvártól nyugotra 2 mfldnyire. Mi a helység határát illeti, tagosztály, vagy más hiteles felmérés még itt nem levén, ezt holdakban megmondani nem lehet egyébkint, hanem hogy Kamocsa határa 38 és 1/2 régi telket tesz, mellyből urbéri föld 31 és 1/2 telek, a curialistáké pedig 7 telek. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kamocsa, vágmenti magyar nagyközség, 404 házzal és 1918, nagyobbára ref. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Érsekújvár. Első okleveles említése 1468-ban merül fel, és ekkor a Csúzyak az urai. 1540-ben már több birtokosa ismeretes, mert ebben az évben Csúzy János, a Dévayak, a Szentmihályiak és Szentpéteryek új adományt nyernek e birtokra, melyben ez időtájt Felpéczy Ferencznek és Kapocsy Imrének is részük volt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kamocsa. Évszázadokig egyházi birtok. 1663-ban lakossága a pestisjárvány áldozatául esik. A község területe 2718 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1678.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Kamocsa nk. érsekújvári járás. A község múltja a reformáció korára nyúlik vissza, amikor halászok telepedtek le a Vág partján elterülő sás mentén. Már 1468-ban említik. Ref. temploma 1790-ben épült. Az egyke következtében a lakosság fogyóban. 1658-ban Kisrécsének nevezik. A török alatt elpusztult. Területe: 2.718 k. h. Lakosság: 1.678. Ebből m.: I.675, szl.: 2. Bővebben