Nemespann

Nemespann a Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) déli részén, a Panni-patak (Paniansky potok) mentén fekszik, 175 méteres tengerszint feletti magasságban, Verebélytől 8 km-re nyugatra, Nyitrától 18 km-re délkeletre. Határa enyhén hullámos dombvidék, keleten a Sósvölgy (a Szárszó patak völgye) 160-180 méteres magasságban húzódik, legalacsonyabb pontja Nagycétény, Nyitaszőlős és Nemespann hármashatáránál (150 m), legmagasabb pontja a községhatár legészakabbi részén, Lapásgyarmat és Kalász határánál található (230 m). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig a Nyitrai járáshoz tartozott. 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, kezdetben Nyitra és Pozsony egyesített vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd 1940. május 15-én Bars és Hont vármegye Verebélyi járásához csatolták át. 1945-ben újra Csehszlovákiához került; 1949-1960 között a Verebélyi járáshoz tartozott, majd a járás megszüntetése után a Nyitrai járáshoz csatolták. Területe (11,26 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Nemespann a Nyitra-vidéki magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. század első felében még magyar többségű, mára túlnyomórészt szlovákok lakta (2011-ben 88,8 %) község. A 18. században részben szlovákokkal újranépesített település magyar lakossága a 20. század második felében nagyrészt asszimilálódott, 1991-ben a lakosság 14,3 %-a, 2011-ben már csak 6,6 %-a vallotta magát magyarnak. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1239-ből származik, ekkor IV. Béla adománylevelében „Poonh” alakban említik, mint királyi halászok, hálókészítők és madarászok falvát. A mai Zsigárd határrészben fekvő, később elpusztult Asgar (1232-ben Ysgar) falut már 1156-ban említik írásos források, 1285-ben pedig a (később pusztává vált) Zsigárdot is „Zygeere” néven. 1530-ban, 1545-ben, 1554-ben és 1599-ben egyaránt sokat szenvedett a török hadjáratok során. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1722-ben épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PAN. Panya. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Csetényhez közel, mellynek filiája, határbéli földgye is hozzá hasonlító.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pan (Panyo), vegyes magyar-tót falu, Nyitra vmegyében, ut. p. Verebélyhez egy mfdnyire: 663 kath., 41 zsidó lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nemes-Pann, Nagy-Czéténytől keletre fekvő község, 825 r. kath. vallásu lakossal, kik közül 549 magyar, 274 tót. Postája Nagy Czétény, távirója Verebély, vasúti állomása Vajk. A község a XIII. század első felében a királyi halászok birtoka volt. Kath. temploma 1722-ben épült. A Lakits és a Kochanovszky-családoknak itt csinos uriházaik vannak.

Helységnévtár

Pann (Nemes-) (Nemes-Pan), rk. 757 Nagy-Czétény, izr. 34 Assakürt.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemespann. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cétényihegy, Sósvölgypuszta. A község területe 1957 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 778.