Fél

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz észak-nyugati részén, a Kis-Duna jobb partján fekszik, Pozsony központjától 21 km-re keletre, Szenctől 12 km-re délre, Dunaszerdahelytől 29 km-re északnyugatra, Somorjától 15 km-re északra. Határa túlnyúlik a Kis-Dunán (Doma-sziget) a Vízköz területére. Áthalad rajta az 510-es (Dunahidas-Diószeg) főút, mely Dunahidas (6 km) és Nagymagyar (9 km) felé teremt összeköttetést, valamint a Magyarbélt (9 km) Dénesddel (10 km) összekötő út. Bővebben

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Somorjai járáshoz, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás), ekkor Dunahidassal közös határa egyben a szlovák-magyar államhatárt alkotta. Bővebben

Népesség

1910-ben 1137, 1939-ben 1618, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Határába 1923-ban telepítettek először szlovák kolonistákat (Tamásháza). A második világháború utáni lakosságcsere során érkeztek ide nagyobb számban magyarországi szlovákok, de egészen 2001-ig a magyar nemzetiségűek alkották a többséget. 2001-2011 között a Pozsonyból történő tömeges betelepülés elérte Félt is, 10 év alatt 13,5 %-al nőtt a lakosságszám (2052-ről 2329-re) és a nemzetiségi arány is megfordult (a magyar nemzetiségűek aránya 1991-ben 60,1 %, 2011-ben 55,4 %, 2011-ben már csak 45 % volt). 1939-ben 32 zsidó lakosa is volt, akiket 1944-ben a fasiszták elhurcoltak. A romák aránya 3,4 %. A lakosság többsége (77,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

1240-ben Pozsony várának tartozékaként említi először oklevél. A szájhagyomány szerint egykor a község nagyobb része (Felsőpató) a mai településterület és Éberhard között terült el, kisebbik része (Alsópató) pedig a későbbi Majorház mögött. A gyakori árvizek miatt Felsőpató lakói átköltöztek a falu mai helyére, és az ő lakóhelyüket nevezték Pató felső felének, amiből a Fél névalak ered. Bővebben

Mai jelentősége

A település magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén. Az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastély ma szállodaként működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FEL. vagy Féll, Fallendorf. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa, Gróf Illésházy, és Gróf Aponyi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, napkeletre Madarászhoz, északra Éberhárdtól nem meszsze, határja középszerű, legelője, réttye szűken elég, ’s vagyonnyainak eladására meglehetős módgya lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fél, (Feilendorf), magyar f., Pozsony vmegyében a kis Duna mellett, Eberhardhoz egy fertálynyira: 783 kath. 6 evang., 30 zsidó lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, jó rétekkel, sok gyümölcscsel. F. U. az eberhardi uradalom, s némelly curialisták, mint Csenkey, Német, Csillinyi.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Féll, a Felső-Csallóközben fekvő magyar kisközség. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 152, róm. kath. vallású lakosaié 1906. E község előfordul már Roland nádornak 1240-ből való végzésében, és egy 1381-ik évi oklevélben is a Feeli család nevében szerepel. Egy 1390-ből való oklevél Fele néven említi. 1553-ban Serédy Gáspár 4 1/2 , Mérey Mihály 18 portájára rónak adót. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Fél, Féll, v. Pozsony vm. (Tomásov, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1250: Feel. 1390: már létezett. Tp-át 1390 e. Szt Miklós tit. sztelték, a mait 1670 k. építették. Lakói 1562 u. ref-ok lettek. 1664: alapították újra. - Kegyura 1880: Apponyi György gr. Anyakönyvei 1720-tól. Anyanyelve 1880: m., 1940: m., szl. - Lakói 1840: 644 r.k., 2 ev., 40 izr., 40 egyéb vall., össz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fél. Azelőtt Féli. írott nyomát elsőnek egy 1240-ből fennmaradt nádori végzésben találjuk. 1381-ben a Feelicsalád nevében merül fel. 1390-ben Fele alakban nyer említést. Az 1553-iki adóösszeíráskor a Serédy- és Méreycsalád a földesura. Későbbi birtokosa a Kerekes-familia, majd éberhárdi várföld. A XVIII. században nagyrészben az Apponyi grófok szerzik meg, de birtokkal rendelkezett itt a Jeszenák-, Csenkey- és Draskóczy-család is. Bővebben