Perbenyik

A község a Bodrogköz középső részén, a Karcsa-patak jobb partjának közelében, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (vasútállomás) mentén fekszik, Királyhelmec központjától 4,5 km-re délre. Mellékút köti össze Királyhelmeccel, Kisgéressel (4,5 km) és 2007 óta a magyarországi Lácacsékével (3 km). Nyugatról Kisgéres, északról Királyhelmec, keletről Kisdobra, délről pedig Lácacséke és Dámóc községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával határának egy része Magyarországon maradt (ma Dámóc községhez tartozik), ugyanakkor Láca község határának Csehszlovákiához csatolt részét Perbenyikhez csatolták, területe ezzel egynyolcadával (10,95 km²-ről 12,32 km²-re) nőtt.

Népesség

1910-ben 1379, 1921-ben 1343, 1938-ban pedig 1206, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének csaknem egynegyedét elveszítette (1206 főről 923-ra csökkent), az 1990-es években népessége stagnált, 2001-2011 között azonban már 13 %-os lakosságszámnövekedés (914 főről 1033-ra) figyelhető meg, a 2002-ben megindult bérlakásépítés és Királyhelmec közelsége révén. Bővebben

Történelem

1323-ban "Perbenyk" alakban említik először, nemesi családok birtoka volt. 1417-ben a Nagytárkányi és Perényi családoké volt. A 18. században a Sennyey, a 19. században a Klobusiczky és Majláth családok birtoka. 1557-ben uradalmi major és 9 porta állt a településen. A 18. század elején majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 14 család élt a településen. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar és szlovák tannyelvű alapiskola, magyar nevelési nyelvű óvoda és kétnyelvű Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet működik. Ez utóbbi az 1789-ben épült Majláth-kastélyban található, melyet 1899-ben historizáló stílusban építettek át. A kastélyhoz értékes park csatlakozik és mellette áll a Szűz Máriának szentelt római katolikus kápolna. Református temploma 1804-ben épült klasszicista stílusban, Mindenszenteknek szentelt görög katolikus temploma pedig 1900-ban. A 19. század második felében épült zsinagógájában ma galéria működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERBENYIK. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Sennyei Uraság, lakosai katolikusok, orosz vallásúak, és többen reformátusok, fekszik Nagy Tárkányhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja 2 nyomásbéli, földgye agyagos, és homokos, minden veteményt megterem, szénája jó, erdője is vagyon, van hozzá Kisfalud nevezetű kis puszta, mellyben kis marha legelő forma tserje vagyon, és kevés szántó földek is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perbenyik, magyar f., Zemplén vmegyében, N. Tárkány fil., 110 romai, 186 g. kath., 185 ref., 5 zsidó lak., 581 hold szántófölddel s jó rétekkel. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Ujhely.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az innen keletre futó vaspálya mellett van Perbenyik község, a gróf Mailáthok ősi fészke, szép parkban álló kastélylyal és mintagazdasággal; odább pedig Bély falu, báró Sennyey Pál egykori tárnokmester kastélyával, mely a hatvanas években gyakori találkozó helye volt politikai életünk több vezérszereplőjének.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perbenyik, magyar kisközség a bodrogközi síkságon. 137 házat számlál, 1259 lakossal, kiknek nagyobb része ev. ref. vallású. Van postája, távírója és vasúti állomása. A Tárkányiak ősi birtoka. 1417-ben Nagytárkányi György az ura, de Perényi Miklósnak is van benne része. Ez időben nevét Perbenyk alakban írják. 1418-ban az Agárdiak is birtokosai; 1501-ben Vassay Istvánt, 1550-ben pedig Vékey Ferenczet iktatják némely részeibe. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perbenyik. Legrégibb birtokosának a XV. század elejéig a Tárkányiakat találjuk, de a Perényi- és az Agárdycsaládnak is van itt nemesi birtoka. Később a Vassayak, Vékeyek, Paczothok bírják, majd a Sarkantyús, Gombos, Herczeg, Sennyey, Dőry családé. Az összeomlás előtt a Mailáth grófoknak volt itt nagyobb uradalma. A község területe 2141 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1206. Magyar lakossága a csehek alatt sok zaklatást állott ki.