Királyhelmec

A város a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének közepén, a Felső Bodrogközi-szigethegyek részét alkotó Helmeci-dombság (Nagy-hegy – 261 m, Kis-hegy – 222 m) keleti lábánál fekszik, 105 méteres tengerszint feletti magasságban, Sátoraljaújhelytől 29 km-re keletre, Nagykapostól 17 km-re délnyugatra, a 79-es főút (Újhely-Ágcsernyő szakasz) mentén. Az 555-ös út Nagykapos és Nagymihály (49 km) felé teremt összeköttetést, országutak kötik össze Nagykövesddel (18 km), Perbenyikkel (4,5 km) és Bollyal (6 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó város, 1960-ig járási székhely. 1920-ig nagyközségként (a 15. századtól az 1870-es évekig mezővárosként) Zemplén vármegye Bodrogközi járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után a Királyhelmeci járás székhelye lett 1960-ig, ekkor a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1964-ben városi rangot kapott. Területe (23,81 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 2725, 1921-ben 2853, 1938-ban pedig 3794, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 4,1 % volt. 1880-1938 között népessége 82,8 %-al nőtt, majd 1938-2001 között folyamatos lakosságszámnövekedés figyelhető meg, ebben az időszakban a város népessége több mint duplájára nőtt (3794 főről 8031-re). A 2001-2011 közötti időszakban ez a folyamat megfordult és 4,1 %-al csökkent lakosságszáma (8031 főről 7698-ra). Bővebben

Történelem

A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben (Helmech - Helmeche) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett. 1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt Helmech néven említik, ekkor már állt temploma is. Bővebben

Mai jelentősége

Királyhelmec a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének gazdasági és kulturális központja, élelmiszeriparral, jelentős szőlő- és bortermeléssel. Textilipara a közelmúltban megszűnt, akárcsak az állami gazdaság. A városban magyar és szlovák tannyelvű alapiskola, gimnázium és szakmunkásképző található, a Corvinus Egyetem és a Selye János Egyetem kihelyezett tagozatai működnek itt. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HELMECZ. Király Helmecz. Mező Város Zemplén Várm. földes Ura a’ Leleszi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Leleszhez 1 1/2 órányira, fekvése kies, mellyet nevezetesített Lorándfi ’Suzsánnának lakó épűlete, ki is itt választván lakását 1654ben, e’ szavakat tétette a’ kastéllyának homlokára emlékezetűl: Susanna Lorandfi Rel. Pri. Dom. Georgii Rakotzy Princ. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Király-Helmecz, magyar m. v. Zemplén vmegyében, ut. p. Unghvárhoz 5 1/2 mfdnyire: 381 római, 120 g. kath., 673 ref., 12 zsidó lak. Róm. kath. és ref. anyatemplom. Szántóföldje 1475 hold, s mindenfelé gabonát, kukoriczát, káposztát, dohányt bőven terem; szép tölgyes erdeje, szőlőhegye, hires cseresznyéje, sok gyümölcse és egy kerek hegy tövében szép fekvése van. Hajdan Perényi egy várkastélyt épitett ide, de a melly 1548-ban lerontatott. Későbben a Rákócziak birták, s Lorantffy Susánnának kedves lakhelye vala. F. u. a praemonstratensisek leleszi prépostsága.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ehhez tartozik a Lelesztől délnek, szép kerekded, szőlőkkel és gyümölcsösökkel beültetett hegy alatt fekvő Király-Helmecz is, a bodrogközi járás székhelye, hol gróf Mailáth József jól berendezett kórházat építtetett. A magaslaton álló kórház tágas kertjéből szép kilátás nyílik a Bodrogköz lapályaira. A helység termékeny határát szép tölgyes erdei teszik érdekessé. Király-Helmeczen túl a vasút a Tisza és Latorcza által alkotott keskeny földszoroson csakhamar Ungmegye terűletére lép át.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyhelmecz, a bodrogközi járásban, a Királyhegy tövében fekvő nagyközség, 382 házzal és 2303, túlnyomólag ev. ref. vallású lakossal. A hagyomány szerint már a honfoglalás korában lakott hely volt s a magyarok a szlávoktól véres csatában foglalták el. Régi okiratokban először 1214-ben találunk feljegyzést róla (Hermely és Hermelyz névvel), a mikor II. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Királyhelmec, v. Zemplén vm. (Král'ovský Chlmec, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. bodrogközi esp. ker-ében. - 1343: már létezett. A reformáció miatt 1623 e. megszűnt. 1755: állították helyre. Az 1330: épített Szentlélek-tp-ot 1722: kapták vissza a ref-októl. Anyakönyvei 1759-től. Kegyura 1880: a leleszi prem. prép. Anyanyelve 1940: m. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Királyhelmec. Már a honfoglalás előtt lakott hely és szláv erősség volt s meghódoltatása után a magyarok Hermely-nek, vagy Hermelyz-nek nevezték el. Vásárjogát a XIV. századból származtatják s később, utalással királyi piac voltára, illesztették ősi nevéhez a „királyi” jelzőt. Okleveles első nyomát 1214-ből találjuk s ez időben Boleszló váci püspök adománybirtoka, de nem sokkal később a premontrei rendre ruházza. Bővebben

Helmeczy Mihály - Kemechey Jenő - Aczél Ilona - Mécs László - Tolvaj Bertalan - Dobos László - Perhács János - Palágyi György István - Tóthpál Gyula - Bogoly János - Tóth Tibor - Illés Oszkár - Benkő Géza - Nagy Kornélia