Pered

A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Vágsellyétől 7 km-re délre, Galántától 16 km-re délkeletre. Mellékút köti össze Zsigárddal (5 km) és Deákin (4 km) keresztül Vágsellyével. Vasútállomás a Vágsellye-Negyed vonalon ("Csángó"). Északról Deáki, nyugatról Alsószeli, délről Királyrév, délkeletről Zsigárd, keletről pedig Vágsellye határolja. Keleti határa 1923-ig Pozsony és Nyitra vármegyék történelmi határát alkotta.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Területe (22,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-1939 között népessége 27,8 %-ával nőtt, 1910-ben 3401, 1921-ben 3842, 1939-ben pedig 4347, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1947-ben lakosságának mintegy egyötödét átteleítették Magyarországra és magyarországi szlovákokat telepítettek be. Népessége 1991-re 3816-ra csökkent, majd 1991-2001 között további 3 %-al csökkent. Bővebben

Történelem

Korai említései Bereghegy néven említik, és csak a 13. századtól szerepel ma ismert nevén. Első ismert tulajdonosa a pannonhalmi bencés apátság, majd IV. Béla a znióvári premontrei apátságnak adományozta. A mohácsi csata után a török hadak Pered környékét is pusztítani kezdték, és a veszély állandósult a következő másfél évszázadra. A 16. században többször tulajdonost cserélt a falu: előbb a Révay családé, majd az esztergomi érsekségé, utána a jezsuitáké, később megint a znióvári premontrei prépostságé, végül 1605-ben tartósabban a jezsuitáké lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda valamint könyvtár működik. Római katolikus. (Keresztelő Szent Jánosnak szentelt) temploma 1803-ban klasszicista, kálváriája 1879-ben historizáló stílusban épült; az 1849. június 20–21-i peredi csata obeliszk jellegű emlékművét 1869-ben emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERED. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Zsigárdnak szomszédságában, határja két nyomásbéli, réttye jó, erdője is van, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pered, nagy magyar falu, Poson vgyében, a holt Vágh vizénél, Sellyétől 1 órányira: 1961 kath., 4 óhitü, 1 evang. lak. Kath. paroch. templommal. Tágas határa gazdag termékenységü; rétje, legelője, erdeje bőven; marhatartása nevezetes; mezején ez előtt izacs termesztetett. F. u. a pesti egyetem. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pered, nagyközség a mátyusföldi síkságon, a budapest-bécsi vasútvonal közelében. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, melynek nevét először 1138-ban Beregheg alakban, 1211-ben pedig Beruczegu, 1214-ben Brugscug, 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik. Állítólag ősi kun telep. 1553-ban az esztergomi érseké, 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké, 1787-ben a vallásalapé volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Pered, v. Pozsony vm. (Tešedíkovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. sellyei esp. ker-ében. - 1803: alapították. Tp-át 1803: Ker. Szt János tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a Bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Restály Mihály (1915-87) kp-t 1949. II. végén letartóztatták, VI. 22-ig vallatták, XII: összeesküvés vádjával 6 é. ítélték. - Lakói 1991: össz. 3816, m. 3254 (85,27%); 2001: össz. 3700, m. 3063 (82,78%). ** Némethy 1894:216. - Pozsony vm. 1895:102. - Schem. Strig. 1917:115. - Hetényi Varga I:215. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Pered. Állítólag ősi kún telep. 1138-ban Beregheg, 1211-ben Beruczegu, 1214-ben Brugscug, 1223-ban Beregsceg alakban szerepel. 1553-ban az esztergomi érsekség, 1647-ben a nagyszombati jezsuiták, 1787-ben a kincstár, majd a XIX. század elejétől a pesti tudományegyetem a legnagyobb birtokosa. A szabadságharc idején, 1849 június 20—21-én heves csata színhelye. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Pered nk. vágsellyei járás. A község első ízben 1138-ban mint Beregheg nyer említést, majd 1211-ben Bereczegu, míg 1223-ban Beregsceg-nek nevezik. A szájhagyomány szerint a község őslakói kun telepesek voltak, a község központi része ma is „Kunság" nevet viseli. Az 1553 évben a község az esztergomi hercegérsek birtoka, 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké s 1787-ben a közalapítványi birtokok közé került. Bővebben