Vágsellye

A város a Kisalföldön, a Mátyusföld keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág mindkét partján fekszik, Galántától 13 km-re keletre, Érsekújvártól 34 km-re északnyugatra, Szeredtől 20 km-re délkeletre, Nyitrától 28 km-re délnyugatra. Fontos forgalmi csomópont: a 75-ös országos főút köti össze Galántával és Érsekújvárral, az 573-as út pedig Komárommal (56 km) és Szereddel teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó város (1960 óta), járásszékhely. 1871-ig mezőváros, majd 1920-ig nagyközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig továbbra is a Vágsellyei járás székhelye, majd 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1996-tól újra járásszékhely. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). 1960-ban hozzácsatolták Vágvecsét és egyben várossá nyilvánították. Vágsellye (32,47 km²) és Vágvecse (12,49 km²) egyesítése óta egyetlen kataszteri területet (44,97 km²) alkot.

Népesség

Vágsellyének 1910-ben 3812, 1921-ben 4046, 1939-ben 4842 lakosa volt. Lakosságát a 20. század elején elszlovákosodott magyarként jellemzik, a kettős identitást mutatja, hogy 1910-ben a magyar nemzetiségűek még a lakosság 91,5 %-át, 1921-ben már csak 30,9 %-át alkották, 1939-ben, a visszacsatolás után viszont újra túlnyomórészt magyarnak vallotta magát a lakosság. Bővebben

Történelem

A nyitrai várhoz tartozó királyi birtokon jött létre, ezután rövidebb ideig a pannonhalmi apátságé lett. A mongolok elpusztították 1241-42-ben. IV. Béla a znióvári premontrei kolostornak adományozta, és az övék is maradt a 13-16. század között. A középkorban előbb bencés, azután premontrei, a kora újkorban jezsuita rendháza volt. Ekkoriban Vágsellyétől délre voltak Beke, Brodrinc, Nege és Udvarc, mára nyomtalanul elenyészett falvak. Bővebben

Mai jelentősége

A városban egy magyar és öt szlovák alapiskola, szlovák művészeti alapiskola, szlovák gimnázium, kétnyelvű szakközépiskola, valamint kultúrház és könyvtár működik. A városközpontban áll a kórház. Vágsellyéhez tartozik, de valójában Mocsonok, illetve kisebb részt Tornóc kataszterében terül el a Duslo vegyiüzem, amelynek a területén uszoda is található. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SELYE. Magyar, és tót Mezőváros Nyitra Várm., földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai többnyire katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Szeredhez 2 1/2 mértföldnyire. Nevezetes régiségéről, és alzután a’ Jésuitáknak vólt híres Oskolájokról, melly 1615-dikben tétetett-által N. Szombatba. Szentegyháza, melly jeles toronnyal, ’s verő órával ékeskedik, 1776-dikban megújjíttatott. Ispotállya is van; földgyei termékenyek, gazdáskodása jeles, valamint vagyonnyai is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sellye, m. v., Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján Posontól 6, Nyitrától 4 mfdnyire. Számlál: 2,205 kath., 3 evang., 3 óhitű, 12 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, kastély, mellyben az uraság tisztjei laknak, rév a Vághon, több hajó-malmok. Földje rónás termékeny, de az áradásoktól sokat szenved, s azért sok mocsáros hely is van benne; legelője, rétje, nádja bőven, marhája sok. – 1598-ban itt a jezsuitáknak, mint a város birtokosainak collegiumok, és iskolájok volt; de 1604-ben N. Szombatra tetették által. F. u. a pesti universitás.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Első község, melyet e róna éjszaki részében érünk, Vág-Sellye. Már Szent István korában Sala néven szerepel, később a fontos átkelő hely híd- és révvámját a túróczi praemontreiek kapták IV. Bélától. Majd a jezsuitáké lett, kik itt gymnasiumot állítottak és kollegiumot építettek, de a törökök és felkelők hadai elől 1615-ben Nagy-Szombatba költöztek át. Most a budapesti egyetemé. A Vágon át híd és vasút vezet Tornóczra,mely fontos vasúti rakodó hely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vág-Sellye, nagyközség a Vág jobb partján. Lakosai eltótosodott magyarok; de vannak köztük magyarajkúak is. Számuk 3213, vallásuk rom. katholikus (237 izraelita). Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. E község már történetünk első századaiban fennállott. Irott nyomok a XII. század elejéig vezetnek vissza, amikor „Sala” néven van felemlítve. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vágsellye, Sellye, v. Nyitra vm. (Šal’a, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Eperjes, Farkasd, Felsőszeli, Királyrév, Nádszeg, Negyed, Pered, Tallós, Vágkirályfa, Zsigárd. – 2. plébánia. 1252: már létezett. Tp-át Antiochiai Szt Margit tit-ra sztelték. Lakói 1560 e. ev-ok lettek. 1657: alapították újra. Mai Szűz Mária neve tp-át 1830: építették. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vágsellye. Könyves Kálmán idejében már fennállott a község, az egykorú feljegyzések „Sala” néven emlékeznek meg róla. A tatárjárás után IV. Bélától szabadalmat nyert Vágsellye, 1252-ben plébániája és temploma is volt már. A községet, mely eddig királyi birtok volt, IV. Béla a premontrei szerzetesrendre ruházta át. 1563ban a községet Verancsics Antal egri püspök birtokában találjuk. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vágsellye nk. vágsellyei járás. A község már Szent István idejében létezett. Mint uradalom egyházi birtok volt és 1650 körül a jezsuiták kezébe került, akik itt főiskolát tartottak fenn kb. 400 tanulóval. Pázmány Péter is a községben lakott a ma is fennálló kastélyban. A kuruc világ idejében Vak Bottyán is hosszabb ideig lakott a községben. 1538. augusztus 15-én részleges országgyűlést tartottak itt. Bővebben

Csete István - Markhot János Nepomuk Márton - Feketeházy János - Galánthay Glock Tivadar - Kugler János - Palágyi György István - Tóth Lajos - Novák Veronika - Tóth Károly - Kaszás Attila - Szarka Gyula - Szarka Tamás - Écsi Gyöngyi - Csuthy András