Rimaszécs

A község a Gömöri-medence középső részén, a Gömöri-erdőhát északi lábánál, a Rima jobb partján, a Balog-patak torkolatánál fekszik, a Fülek-Bánréve vasútvonal (megállóhely) és az 571-es (Fülek-Sajószentkirály országút mentén. Mellékút köti össze Nemesradnóton (5 km) keresztül Bátkával (10 km). Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, csak legdélebbi részét borítja erdő erdő. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként (a 15. századtól 1871-ig mezővárosként) Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 1653, 1921-ben 1506, 1938-ban pedig 1532, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 5,4 % volt. Központi községként a 20. század második felében sem vesztett népességszámából, 1938-1991 között 9,5 %-os népességgyarapodás figyelhető meg. 1991-2011 között további 15,4 %-al nőtt lakosságszáma (1677 főről 1936-ra). Bővebben

Történelem

A termékeny Rima-völgy egyik legfontosabb települése, a megye fő közlekedési útjainak a csomópontjában keletkezett, a völgyet elfoglaló magyarok alapították a 12. század első felében. A Hanvák és a Jenő-törzs szállásterületének határán feküdt. 1216-ből maradt fent a község első írásos említése „nomine Cusold” néven, 1245-ben a mai elnevezéssel megegyező néven (Nemus de Zeechy) említik. Bővebben

Mai jelentősége

A település napjainkban vegyes, szlovák-magyar tanítási nyelvű alapiskolával, magyar óvodával és magyar tannyelvű kisegítő iskolával rendelkezik. Római katolikus (Szent Pál apostol megtérésének szentelt) temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. Erődített fallal övezett református temploma eredetileg a 14. század elején gótikus stílusban épült, reneszánsz tornyát 1560-ban emelték, 1791-ben felújították és klasszicista stílusban átalakították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÉCS. Rima Szécs. Magyar Mezőváros Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és többen reformátusok, fekszik Rima vize mellett, Serkéhez 2 1/2 mértföldnyire; vásárjai meglehetősek, határja középszerű, legelője tágas, fája van, egyéb vagyonnyai is középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rima-Szécs, magy. m. v. Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rosnyóhoz délre 5 mfdnyire, a Rima mellett: 735 kath., 423 ref., 18 evang. lak. Kath. és ref. anyatemplom. Földei, rétjei sikon feküsznek s igen termékenyek; szarvasmarha, kivált pedig lóvására nevezetes; lúdtollal s pehellyel is kereskedik. Hajdani birtokosa a Szécsy nemzetség várat épittetett ide. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább Simonyi, Harmacz és Mártonfalva jómódú kis helységek után a járás fő helyét, a csinos Rimaszécset, a Széchyek ősi fészkét érjük, hol Koburg herczegnek nagyszerű gazdasága van. Várát Mátyás király ronttatta le.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rimaszécs, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 345 házzal és 1680 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében feltűnik Seechch alakban. 1347-ben Zeech, 1427-ben Szecch, 1467-ben Rimazech alakban jegyzik fel nevét az egykorú oklevelek. A Széchiek ősi birtoka, a kiknek itt váruk is volt. 1460-ban, a mikor Bonfini Zeechum néven említi, Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozza, de 1481-ben ismét a Széchiek birtoka. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Rimaszécs, v. Gömör-Kishont vm. (Rimavská Seč, Szl.): 1. esperesség a v. rozsnyói egyhm-ben. Plébániái 1913: Baraca, Dobóca, Feled, Sajópüspöki, Szentsimon. - 2. plébánia. 1397: már létezett. Szt Márton-tp-a 1332: épült. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1787: alapították újra. Mai Pálfordulás-tp-át 1803-05: építették. Kegyura 1880: Szász Ágost hg. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rimaszécs. A község területe 3034 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1532.