Hanva

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében fekszik, Sajólénártfalvától 5 km-re északra, Tornaljától 12 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Gömörfügét (9 km) Sajólénártfalvával összekötő mellékút. Határa 154-272 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő dombvidék, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Északról Runya, nyugatról Baraca, Balogiványi és Zádorháza, délről Csíz és Sajólénártfalva, keletről pedig Abafalva, Sajószentkirály, Sajórécske és Kövecses községekkel határos. Nyugati határának egy részét a Baraca-patak, keleti határának egy részét pedig a Sajó alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához (1910-ig Rimaszécsi járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (18,93 km²) 1910-38-hoz képest (19,02 km²) 0,5 %-al csökkent.

Népesség

1910-ben 811, 1921-ben 779, 1938-ban pedig 760, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 86,8 %), a szlovákok aránya 7,7 %, a romáké 3,4 % (ugyanakkor a lakosság 43,8 %-a a roma etnikumhoz tartozik). Lakosságszáma a rendszerváltás után stabilan alakult. Az eredetileg túlnyomórészt (1921-ben 81,0 %) reformátusok lakta községben 2011-ben a lakosság 53,1 %-a volt református, 34,5 %-a pedig római katolikus vallású. A lakosság 91,8 %-a él a községközpontban (652 fő), 8,2 %-a (58 fő) pedig Nový Klenovec településrészen.

Történelem

Neve a magyar Hanva nemzetségnévből származik. Többféleképpen írták: Honwa, Honua, és Kuzephonua vagyis Közép-Hanva. 1293-ban „Apathrevy ~ Apathrewy” vagyis „Apát réve” néven említett hely létezett Hanva határában, egy átkelőhely a Sajón. A Hanvák a 10. század közepe táján foglalták el ezt a vidéket, a falu legkésőbb a 12. század végén létesült. Első lakossága és középkori jobbágysága magyar eredetű. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és alapiskola egyaránt található. Református temploma 1823-30-ban épült klasszicista stílusban, a templomkertben található Tompa Mihály síremléke és 1940-ben felavatott mellszobra. A 18. század végén barokk-klasszicista stílusban épült Hanvay-kúriában 2004 óta a református egyház diakóniai központja működik, a középkori kolostor helyén épült klasszicista Darvas-kúria pedig művelődési háznak ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HANVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Darvas, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rozsnyótól 5, Putnoktól 1 1/2, Rimaszécstől pedig 1 mértföldnyire, réttye az egész Vármegyében leg jelesebb, mind terjedésére, mind pedig termékenységére nézve, legelővel a’ szomszéd helységeket is segíti, földgye termékeny, 3 nyomásbéli, erdeje tsekély, piatza Rozsnyón.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hamva, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről Runya, alólról Lénárdfala helységek szomszédságában rónaságon; a helységnek fele ugyan valamivel emelkedettebb helyen fekszik. Van a reformatusoknak nagy templomjok. A lakosok száma 922-re megy. Mindnyájan magyarul eredetileg beszélnek. Van 32 urbéri, 48 6/8 majorsági telek, 900 hold legelő, erdő semmi; szántófölde a mellett hogy mindent, egyszersmind bő mértékben terem, szénája sok és jó; a marhatenyésztést kedveli a jómódu adófizető nép. Ezenkivül birják Darvas, Hanvai Sándor, Ferencz, Hevessi stb. urak. Ut. p. Putnok.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Hanva községben évek során át volt református pap Tompa Mihály, nagy költőink egyike, ki itt van eltemetve is. E szabályosan épűlt helységek nagy részt a völgyet szegélyző alacsony dombok aljában feküsznek. A lakosok földmívelésből élnek. Cseréppel fedett házaik tiszták, jó karban tartvák. Magas tornyaik bádog teteje messzire csillog a nap sugaraiban.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hanva, sajóvölgyi magyar kisközség, 176 házzal és 852 ev. ref. vallású lakossal. E község már 1200-ban Hunth Zsigmondot uralta. 1323-ban Hanvay Miklós és Hunth Ádám, János és Sándor egyezséglevelében szerepel. 1352-ben kolostora is említve van, melynek azonban ma már nyoma sincsen; kétségtelen azonban hogy a kolostor a mai Darvas-féle kúria helyén állott, mert a háznak 1862-ben történt átalakítása alkalmával a kolostorra emlékeztető leleteket találtak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Hanva, v. Gömör és Kishont vm. (Chanava, Szl.): egykori monostor és plébánia. - 1266: Honua. 1293: Szt György monostorát emítik, 1332: Szt László plébtp-a volt. - 1590: kálvinista lett a vm., egyik legtisztább kálvinista faluja volt és maradt. Az anyakönyve 1740-nel kezdődik. - Itt lakott 1852-68: (haláláig) Tompa Mihály. Kriptája a tp. közelében van, itt nyugszanak feleségének, Soldos Emíliának és 5 éves kisfiuknak hamvai is. - Lakói 1990: 702 (644 m., 48 szl.,) 217 r.k., 383 ref., 40 ev., 28 vallásnélküli, 33 nem tudja; 2001: össz. 721, m. 636 (88,21%). Vadkerti István Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hanva. Erről a községről már 1200-ból van adatunk. Ekkor Hunt Zsigmond volt a földesúr. 1323-ban Hanvay Miklóst és Hunt Ádámot, Jánost és Sándort találjuk a község birtokában. Szép kolostora, amely a Darvas-féle úrilak helyén állhatott, 1352ben nyer említést egy okiratban. 1427ben is a Hanvayak voltak földesurak a községben, amely ekkor már 30 jobbágytelket számlált. Bővebben

Tompa Mihály - Igó Aladár - Erdélyi Géza - Tóth Elemér - László Béla - László Géza