Sirak

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Terbegeci-patak mentén, a Korponai-fennsík lábánál, Ipolyságtól 29 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 16 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 19, Csábtól 8 km-re délnyugatra, Kőkeszi közvetlen szomszédságában. Sirak zsákfalu, a Kőkesziről idevezető mellékúton (1 km) közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás), ebben az időszakban északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (7,12 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 7,11 km²).

Népesség

1910-ben 301, 1921-ben 317, 1938-ban pedig 369, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 12,9 % volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a szlovákok aránya az asszimiláció eredményeként megduplázódott (14,1%-ról 30,6 %-ra nőtt), ugyanezen időszak alatt a község lakosságszáma csaknem egynegyedével csökkent (284 főről 216-ra).

Történelem

Az első írásos említés 1303-ból származik, amikor "Kezew" néven említik először. 1356-ban "Syrok alias Kezu", 1381-ben "Syrak", 1389-ben "Syraak" alakban tűnik fel a korabeli forrásokban. A 14. században Siráki János birtoka, majd a 15. századig a leszármazottaié. Később több nemes család volt a birtokosa. Bővebben

Mai jelentősége

A községben, bár magyar többségű, kizárólag körzeti szlovák alapiskola és óvoda működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SIRÁK. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Kőkeszihez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, borai nevezetesek, ’s némellyek frantzia bor gyanánt iszszák; legelője, fája elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sirák (Sirakov), magyar f., Honth vmegyében; B. Gyarmathoz északra 2 mfd. 290 kath., 50 evang. lak. Hires bora, és sok gyümölcse van. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sirák, magyar kisközség, 52 házzal és 252 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmat, postája Kőkeszi. 1391-ben Siráki János, Balázs fia, a sági konvent előtt egyezsébet köt a Csehi családbeliekkel, a Felkeszi, másként Sirák nevű birtok tárgyában, 1494-ben Kinizsi Pál országbiró tesz bizonyságot arról, hogy a Siráki-család Sirák, vagy Felkeszi községben Remete Márton telkét Mocskos Jánosnak átadta. A mult század első felében Berócz Dénes és Kálmán, Szabó Antal és Lábody Imre voltak a földesurai. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Sirak. Első írásos nyomát egy 1391-ben kelt egyezségi levélben találjuk, mely arról szól, hogy Siráki János a sági konvent előtt megállapodást köt a Csehi-családdal Sirak nevű helység ügyében. A helység Felkeszi néven ismeretes ezidőben. 1494-ben Kinizsi Pál országbíró állít ki bizonyságlevelet a községgel kapcsolatban. Ezidőtájt Remete Márton, majd Mocskos János szerepelnek a község birtokosai között. Sirak külterületi lakott helyei: Kőháttelep, Nagyhegyipuszta, Rigóhegyaljapuszta. Völgyipuszta. A község területe 1235 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 369, túlnyomóan róm. kath.