Nagyölved

A község a Garammenti-hátság dombvidékén, a hátság erdőborította (az egykori Törzsök-erdő részét képező) dombjainak (Magyar-hegy, Öreg-hegy, Farnadi-hegy) keleti lábánál fekszik, Nagysallótól 16 km-re, Lévától pedig 36 km-re délre, Köbölkúttól 14 km-re északra, a Dunamocsot (29 km) Nagysallóval összekötő 588-as út mentén. Mellékút köti össze Kurallal. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (31,80 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1921-ben 31,81 km²).

Népesség

1910-ben 1801, 1921-ben 1827, 1938-ban pedig 2034, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának 99,9 %-a reszlovakizált, a kitelepítést sikerült elkerülnie, így sikerült megőriznie magyar többségét. 1991-2011 között népességének 13 %-át elveszítette (lakossága 1798 főről 1565-re csökkent), a szlovák nemzetiségűek aránya 12,1 %-ról 20,4 %-ra nőtt, de a lakosság túlnyomó többsége (76,8 %) ma is magyar nemzetiségű, a roma etnikumhoz a lakosság 16 %-a tartozik. A lakosság többsége (80,4 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 14,6 %.

Történelem

Elsőként Vluendként egy 1282-ből származó oklevél Olivér mester birtokában említi, tőle szerzik meg a Csanád-nembeli Pongrác fiai, Tamás és László. 1293-ban Vlued, Wluedként, 1448-ban Nageluedként kerül elő. A 13. század végén már az esztergomi érsekség tulajdona, s több feljegyzés szerint a Hontpázmányok többször betörtek a birtokra. Nagy Lajos király 1342-ben új adománylevelet adott a községre Telegdy Csanád érseknek. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, régen gyümölcstermesztéséről híres községben magyar óvoda, valamint magyar és szlovák tannyelvű alapiskola működik. Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült barokk stílusban, a református templom pedig 1810-ben klasszicista stílusban. A község fafaragó-alkotótáborok rendszeres helyszíne, köztereit a táborozások során készült alkotások díszítik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Ölved, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, Kuraly, Bart, Farmad és Szölgyén közt, 263 házzal, 1600 lakossal, kik közt 1100 rom. kath., 500 reformatus, s mind a két felekezetnek helyben van anyatemploma. Határa fekete homok és agyag, s igen termékeny és első osztálybeli. A lakosok birnak 1790 h. szántóföldet, 25 1/4 h. rétet, 922 1/2 kapa szőlőt. Legelője szűk, fája is kevés. Van itt 2 nemesi curia is. Birja az esztergomi érsek. Ut. p. Köbölkut.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bátorkeszitől éjszakra, Komárommegye szélén fekszenek Magyar- és Német-Szölgyén és e falvak közelében Nagy-Ölved, mely egykor szintén híres volt gyümölcstermesztéséről, mert Miksa király 1573-ban Verancsics Antal esztergomi primástól innen kért „öreg szemű fekete, ölyvedi” cseresnye, továbbá „duránczi vagy kathalan” és „ló-szilva” oltógallyakat a királyi kertek számára. Termékeny dombos vidékük sok bort terem.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyölved, nagyközség, a párkány járásban, 328 háza és 1731 lakosa van, a kik kevés kivétellel magyarok, továbbá róm. kath. és ref. vallásúak. Határa 5527 kat. hold. Első ízben 1282-ben említik az oklevelek. Az ekkor még puszta földterület Olivér mester birtoka volt, a ki azt a Csanád nembeli Pongrácz fiainak, Tamásnak és Lászlónak engedte át. 1295-ben már az esztergomi érsek birtokában találjuk, a kinek jobbágyait a Hunt-Pázmán nemzetség sarjai, a IV. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyölved, v. Esztergom vm. (Vel'ké Ludince, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték. Lakói 1560 u. ref-ok lettek. 1701: alapították újra. Mai Őrangyalok-tp-át 1735: építették. Anyakönyvei 1715-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyölved. Egy 1282-ből származó oklevél Olivér mester birtokában említi, tőle szerzik meg a Csanád-nembeli Pongrác fiai, Tamás és László. A XIII. század végén már az esztergomi érsekség tulajdonában találjuk s feljegyzések szerint a Hunt—Pázmáncsaládbeliek sokszor megsanyargatták. Nagy Lajos király 1342-ben új adománylevelet ad a községre Telegdy Csanád érseknek. Bővebben