Szilas

Község a Kisalföldön, Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 5 km-re keletre, Komáromtól 30 km-re északnyugatra, Lakszakállas közvetlen szomszédságában. Szilas közigazgatási területe hosszan elnyúlik északnyugat-délkeleti irányban. Délről Bogya, keletről Lakszakállas, nyugatról pedig Nagymegyer és Ekecs határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásában található, 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1923-1949 között a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A község területe nem változott 1921 óta (7,49 km²).

Népesség

A még mindig színmagyar, római katolikus többségű falu népessége lassú csökkenésben van.

Történelem

Már a 10. századból ómagyar temetőt tártak fel itt. A község az Árpád-korban az esztergomi érsek kíséretébe tartozó nemeseké volt. A reformáció terjedésekor lakói áttértek az új vallásra, de a katolikus mozgalom hatására rekatolizáltak. A 17. században a törökök elpusztították, mostani lakosainak elődei a kora újkorban telepedtek ide Lakról, Turiszakállasról és Apácaszakállasról. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A kiszáradt egykori Cigánytó helyén közösségi park van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZILAS. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai Gr. Amade, és több Uraságok, fekszik Ekecshez nem meszsze, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szilas, az érsekléli papnemesi székhez tartozó magyar falu, a posoni országúton belől Komáromhoz 3 1/4 , Ekecstől délre 1/2 mfldnyi távolságra. Kiterjedése 1873 hold, mellyből 905 hold szántóföld, 16 hold szőlő és gyümölcsös, 426 h. legelő, 390 h. kaszáló, 36 h. belső telek és kertek, 5 h. fűzfás erdő. Földe termékeny fekete porhanyós agyag s minden gabonanemet uzsorával térit vissza. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szilas, a csallóközi síkságon fekvő magyar kisközség, melyet már IV. László említ egyik oklevelében. Az érsekléli papnemesi székhez tartozott és a török világban pusztult el. Mostani lakosainak az elődei, szintén a török dúlások után, Apáczaszakállasról és Lakszakállasról telepedtek ide. 1585-ben Bajcsy János az egyik birtokosa. 1614-ben Bajcsy István birtokának egy részét Kálmán Istvánnak, 1624-ben pedig Pázmán Ferencz szintén egy részt Lőrincz Györgynek zálogosítanak el, egy részt pedig 1625-ben Dancsy Gáspárnak, míg Pázmán Ferencz és Péter a maguk birtokukat Laky Mihálynak adják zálogba. Bővebben