Tany

Tany az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye területén, Nagymegyertől 9 km-re délkeletre, Komáromtól 22 km-re északnyugatra fekszik. Keletről Nemesócsa és Nagykeszi, délről Komáromfüss, nyugatról Csicsó, északról Gellér és Bogya községek határolják közigazgatásilag. Tanyon áthalad a Komárom-Pozsony közötti 63-as főút, mellékutak kötik össze Nemesócsával (2 km) és Füss-sel (4 km). Vasúti megállóhelye a Pozsony-Komárom szakaszon Nemesócsával közös.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben és a Komáromi járásban. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolva 1949-ig a Komáromi, 1949-1960 között az Ógyallai, azóta újra a Komáromi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1926-ban területe 43 %-al csökkent, amikor határának nagy részét (7,21 km²-t 16,71 km²-ből) az újonnan alakuló Zsemlékeshez csatolták.

Népesség

A falu népessége csökken, a szlovákok aránya ezzel párhuzamosan egytized fölé nőtt. Korábban túlnyomóan református többségű volt, mára viszont a római katolikusok száma csaknem ugyanannyi.

Történelem

Nevét a hagyomány szerint a halásztanyákról kapta. Az idők során két falu létezett, Tany előbb mai községterület tőszomszédságában, attól délre, a későbbi Kis-Tany puszta helyén feküdt egy árvíztől védett dombon. A török időkben ez a falu elpusztult, és lakói később azon, az egykori falu melletti ingoványos területen építették fel újra, ahová a törökdúlás elől menekülni szoktak. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban magyar tannyelvű alapiskola és könyvtár működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÁNY. Nagy Tány. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Csicsónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, de néha az áradások járják, réttye, és eladásra módgya van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy Tany, Bogyával és Fűssel határos magyar falu, s fekszik a posoni országúiban, Komáromhoz 2 3/4 mfdnyire. Határa 3214 2/8 holdra terjed, s e közt van 26 6/8 h. belső telek, 961 4/8 h. szántóföld, 624 4/8 h. kaszáló, 384 4/8 h. mocsár és lapos, 1217 h. legelő. Ezekből ismét bir a jobbágyság 24 23/32 telek után 606 hold szántóföldet, 402 hold rétet. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagytany, magyar kisközség a csallóközi síkságon. Hajdan két Tany volt, Kis- és Nagy- jelzőkkel, de a legrégibb időkben csak egy Tany szerepelt, villa Than castrensium (a várbelik faluja, Than) körülírással. A hagyomány szerint e község tulajdonképpen ott feküdt, a hol azelőtt Kistany puszta terült el, és ennek e hagyományon kívül nagy valószínűséget kölcsönöz az a körülmény, hogy Kistany emelkedettebb helyen feküdt, a hova az árvíz nem ért, Nagytany pedig most is oly mélyen fekszik, hogy a mai árvízvédelmi művek mellett is sokat szenved az árvizektől; hajdan meg éppen mocsaras, ingoványos terület volt, olyan, a hova csak azért telepedtek a lakosok, mert az ellenség ellen nagyobb biztonságot nyujtott. Bővebben